A magyarok sokat dolgoznak, de nem elég hatékonyak

A magyar munkaerő termelékenysége továbbra is rendkívül alacsonyan van mind uniós, mind régiós összevetésben. A magasabb jövedelemért nem többet, hanem sokkal hatékonyabban és pontosabban kellene dolgozni.


Munkaórákban jól állunk

Magyarországon a foglalkoztatottak 36,3 százaléka egy héten több mint 45 órát dolgozik, 56 százalékuk 30–45 órát, míg 7,6 százalékuk 30 óránál kevesebbet

– ismertette Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az intézet novemberi kérdőíves felmérésének eredményeit.

A szakember hozzátette, Magyarország évek óta az élmezőnyben van a ledolgozott munkaórák számában, míg 2019-ben az uniós átlag heti 37,1 óra volt, a magyar 39,5. Ugyanakkor ez az adat sem feltétlenül tükrözi a valóságot, szerinte sokszor csalhat, hiszen a túlórát nem mindig jelentik be vagy fizetik ki, többnyire inkább a szerződéses munkaórát mutatja. Ráadásul Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya a nyugat-európainál jóval kisebb, írja beszámolójában a vg.hu.

A magyar munkaerő szervezettsége, illetve termelékenysége továbbra is rendkívül alacsony szinten van, a visegrádi országok között a legkisebb: míg a hazai a munkatermelékenység 71,5 százaléka volt az uniós átlagnak 2020-ban, addig a lengyel 82,1, a cseh 86,7, a szlovák pedig 75 százalék.

Az Eurostat idei évre vonatkozó előrejelzése szerint az egy foglalkoztatottra jutó munkatermelékenységben elértük az Európai Unió átlagának 70 százalékát, és az egy munkaórára jutó termelékenységben megközelítettük a 69 százalékos szintet.

  A nagyok és a kicsik

Jelentős különbség van a nagyvállalatok és a kkv-szektor munkatermelékenységében, utóbbi csak az 50 százalékos szint felé közelít, míg ha az uniós kkv-szektor átlagával hasonlítjuk össze, ott sem éri el a 70 százalékos szintet. A Magyar Nemzeti Bank tavaly publikált termelékenységi jelentése is kiemeli, hogy 2013 és 2016 között elsősorban a kapacitáskihasználtság növekedése okozott javulást, csak 2017-től figyelhető meg Magyarországon a munkatermelékenység növekedése is. Ami viszont folytatódhat a következő években, a magyar konvergenciaprogram szerint ugyanis egyre inkább a hatékonyságjavulás lesz a hazai GDP bővülésének egyik mozgatórugója.

Mindenesetre a gyenge magyar munkatermelékenységi adatokban érdemi szerepet játszik, hogy 2010 után jelentősen, mintegy 750 ezer fővel bővült a foglalkoztatottság: a 15–64 éves korosztálynak a második negyedévben a 72,8 százaléka dolgozott, ami már meghaladja a 68,2-es uniós átlagot.


The Conversation

Ne hagyd ki!