41 vizsgált ország közül Magyarországon tervezhet a cégek legnagyobb aránya elbocsátásokat az év első három hónapjában egy kutatás szerint. Azonban nem fényesek a munkavállalói kilátások a régió többi országában sem.
Nemzetközi trendekkel mehet szembe a hazai munkaerőpiac
Átalagosan 14 százalékkal csökkenhet a munkaerő-felvételi szándék világszerte ebben a negyedévben az előző év átlagához képest a ManPower Group 41 országra kiterjedő kutatása szerint. Ennek ellenére a foglalkoztatottság növekedésére lehet számítani 39 országban a globálisan megkérdezett 39 ezer vállalatvezető válaszai alapján.
A két ország, ahol negatív tartományban vannak a nettó foglalkoztatottsági kilátások mutatói (a vállalatok saját mutatója a munkaerőpiaci kilátásaikról) Magyarország (mínusz 8 százalék) és Lengyelország (mínusz 2 százalék).
Azonban a régió más országai is a lista végén szerepelnek, hiszen Csehország és Szlovákia is a legutolsó 5 ország között van (Románia kivétel), bár mindannyian a pozitív tartományban állnak.
Egyébként közép-amerikai országok vállalatvezetői mondták a legnagyobb arányban, hogy munkaerőfelvételt terveznek. Panamában a vezetők 39 százaléka, Costa Ricában pedig a 35 százalékuk nyilatkozott így. A globális átlag 23 százalék volt.
A Portfolio megjegyzi, ezek az adatok is alátámaszthatják, hogy a legtöbb európai országnál mélyebben érinti Magyarországot az energiaválság.
Ázsiai munkaerő menti a magyar munkahelyeket?
Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója arról számolt be a közelmúltban, hogy 4,4 milliós foglalkoztatottság lehet Magyarországon, emellett 80-100 ezer betöltetlen álláshely van, leginkább a feldolgozóiparban, az autóiparban, az elektronikai iparban és az élelmiszeriparban.
Azért, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása kontrollált és ellenőrizhető legyen, a vállalatok a kormány által minősített humánerőforrás kölcsönző cégeken keresztül tudnak gyorsított eljárás keretében vendégmunkásokat bevonni. Korábban ez csak a szomszédos országok, Szerbia és Ukrajna esetében volt engedélyezett, de ezt a kört tavaly kibővítették és több ázsiai országból is érkezhet munkaerő. Ennek oka, hogy már a régióban is elfogyott a bevonható munkaerő, a háború pedig még tovább rontotta a helyzetet
- nyilatkozta a szakember.
Juhász Csongor szerint egy külföldi munkavállaló három magyar dolgozó munkáját mentheti meg. Ha nem fogadnának a cégek az unión kívüli „harmadik országból” munkaerőt, akkor sok vállalatnak le kellene állítania a termelését, vagy átvinnie másik országba, ami hatással lenne a cég dolgozóira és a teljes beszállítói láncra. A kölcsönzött munkaerő főleg a magyar húzóágazatban, az autóiparban jelenthet megoldást.
