Nagy a munkaerőhiány a kereskedelemben

Jelentős átrendeződés figyelhető meg a munkaerőpiacon az utóbbi két évben. A kereskedelemben, az egészségügyben, a szociális ellátásban és a vendéglátásban is csökkent a dolgozók létszáma, más szektorokban ezzel ellentétes folyamatok érvényesülnek.



Megváltozott a munkaerőpiac

Amíg 2020 őszén mintegy 610 ezer ember dolgozott a hazai kereskedelemben, egy évvel később a létszámuk körülbelül 585 ezerre apadt. Azonban nem csak ezen szektor munkaerőpiaca sínylette meg a tavalyi évet. Az egészségügyben és a szociális ellátásban is megközelítőleg 17 ezerrel csökkent a dolgozók száma. A vendéglátásnak sem ez volt a legjobb időszaka: ott 7 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Érdekesség, hogy vendéglátás részterületének számító szálláshely-szolgáltatásban 9 ezerrel többen vállaltak munkát a vizsgált időszakban, mint 2020 őszén – írja a vg.hu a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira hivatkozva.

Több szektorban azonban élénkülés jellemezte a munkaerőpiacot. Mintegy 28 ezer fővel bővült a szállítmányozás és a raktározás területén az alkalmazottak száma az adott időszakban.

A legnagyobb szektorok pedig ezek voltak a foglalkoztatottak számát tekintve tavaly ősszel hazánkban:

  1. Feldolgozóipar (987,9 ezer fő)
  2. Kereskedelem (586,5 ezer fő)
  3. Közigazgatás (425,6 ezer fő)
  4. Építőipar (368,4 ezer fő)
  5. Oktatás (360,8 ezer fő)
  6. Egészségügy és szociális ellátás (315,2 ezer fő)
  7. Szállítás, raktározás (289,8 ezer fő)
  8. Tudományos és műszaki tevékenység (224,8 ezer fő)
  9. Mezőgazdaság (200,3 ezer fő)

Betört a munkaerőhiány a kereskedelembe

Nagyon magas a humán erőforrás fluktuációja a kereskedelemben Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. Ráadásul rövid idő alatt kell megfelelően felkészíteni, betanítani az új alkalmazottakat, ami igen nehéz feladat. A legszükségesebb oktatásokat és egészségügyi alkalmasság vizsgálatát követően gyakorlatilag azonnal beállítják az új alkalmazottakat a vállalatok a pultok mögé.

A tőkeerősebb kiskereskedelmi cégeket egyébként nem igazán érinti a minimálbér 200 ezer forintra emelése és a 260 ezres garantált bérminimum, ugyanakkor szinte mindenhol hatással van a bértáblára. A bérek kitermelésé pedig, más ágazatokhoz hasonlóan, nagy erőfeszítést jelent a kereskedelmi vállalkozások számára is – írja a főtitkárra hivatkozva a portál.

Kedvező az összkép

A munkaerőpiac az imént említett nehézségeitől eltekintve igen kedvező képet mutatnak a hazai foglalkoztatási mutatók. A közelmúltban ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy rekordmagasra nőtt itthon a foglalkoztatottak száma szeptember és november között: 4 millió 687 ezren álltak alkalmazásban, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A közfoglalkoztatottak és az átmenetileg külföldön alkalmazott magyarok nélkül is 4 millió 520 ezren dolgozhattak.

A koronavírus-hullámok időszakában kétszer is (2020 és 2021 első felében) visszaesett a foglalkoztatottak száma, az elmúlt hónapokban azonban a gazdaság növekedésével párhuzamosan jelentősen nőtt a foglalkoztatás. Igaz, kismértékben emelkedett a külföldi munkavállalások száma is novemberben.

A munkanélküliek létszáma ebben az időszakban 177 ezer volt, ami 3,6 százalékos rátát jelentett. Ilyen alacsony értéket utoljára a pandémia előtt láthattunk. A statisztikákból egyértelműen kitűnik, hogy a hazai munkaerőpiac a tavalyi év végére maga mögött hagyta a válságot. A foglalkoztatás új csúcsot ért el, a munkanélküliség pedig a járvány előtti szintre süllyedt.

A következő időszakban pedig kissé tovább emelkedhet a foglalkoztatás, amennyiben a járvány nem okoz újabb gondokat a világgazdaságban. A hazai munkaerőpiacon azonban továbbra is problémát jelenthet a (már a járvány előtt is jelentkező) munkaerőhiány.

The Conversation

Ne hagyd ki!