Jelentős átrendeződés figyelhető meg a munkaerőpiacon az utóbbi két évben. A kereskedelemben, az egészségügyben, a szociális ellátásban és a vendéglátásban is csökkent a dolgozók létszáma, más szektorokban ezzel ellentétes folyamatok érvényesülnek.
Megváltozott a munkaerőpiac
Amíg 2020 őszén mintegy 610 ezer ember dolgozott a hazai kereskedelemben, egy évvel később a létszámuk körülbelül 585 ezerre apadt. Azonban nem csak ezen szektor munkaerőpiaca sínylette meg a tavalyi évet. Az egészségügyben és a szociális ellátásban is megközelítőleg 17 ezerrel csökkent a dolgozók száma. A vendéglátásnak sem ez volt a legjobb időszaka: ott 7 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Érdekesség, hogy vendéglátás részterületének számító szálláshely-szolgáltatásban 9 ezerrel többen vállaltak munkát a vizsgált időszakban, mint 2020 őszén – írja a vg.hu a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataira hivatkozva.
Több szektorban azonban élénkülés jellemezte a munkaerőpiacot. Mintegy 28 ezer fővel bővült a szállítmányozás és a raktározás területén az alkalmazottak száma az adott időszakban.
A legnagyobb szektorok pedig ezek voltak a foglalkoztatottak számát tekintve tavaly ősszel hazánkban:
- Feldolgozóipar (987,9 ezer fő)
- Kereskedelem (586,5 ezer fő)
- Közigazgatás (425,6 ezer fő)
- Építőipar (368,4 ezer fő)
- Oktatás (360,8 ezer fő)
- Egészségügy és szociális ellátás (315,2 ezer fő)
- Szállítás, raktározás (289,8 ezer fő)
- Tudományos és műszaki tevékenység (224,8 ezer fő)
- Mezőgazdaság (200,3 ezer fő)
Betört a munkaerőhiány a kereskedelembe
Nagyon magas a humán erőforrás fluktuációja a kereskedelemben Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. Ráadásul rövid idő alatt kell megfelelően felkészíteni, betanítani az új alkalmazottakat, ami igen nehéz feladat. A legszükségesebb oktatásokat és egészségügyi alkalmasság vizsgálatát követően gyakorlatilag azonnal beállítják az új alkalmazottakat a vállalatok a pultok mögé.
A tőkeerősebb kiskereskedelmi cégeket egyébként nem igazán érinti a minimálbér 200 ezer forintra emelése és a 260 ezres garantált bérminimum, ugyanakkor szinte mindenhol hatással van a bértáblára. A bérek kitermelésé pedig, más ágazatokhoz hasonlóan, nagy erőfeszítést jelent a kereskedelmi vállalkozások számára is – írja a főtitkárra hivatkozva a portál.
Kedvező az összkép
A munkaerőpiac az imént említett nehézségeitől eltekintve igen kedvező képet mutatnak a hazai foglalkoztatási mutatók. A közelmúltban ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy rekordmagasra nőtt itthon a foglalkoztatottak száma szeptember és november között: 4 millió 687 ezren álltak alkalmazásban, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A közfoglalkoztatottak és az átmenetileg külföldön alkalmazott magyarok nélkül is 4 millió 520 ezren dolgozhattak.
A koronavírus-hullámok időszakában kétszer is (2020 és 2021 első felében) visszaesett a foglalkoztatottak száma, az elmúlt hónapokban azonban a gazdaság növekedésével párhuzamosan jelentősen nőtt a foglalkoztatás. Igaz, kismértékben emelkedett a külföldi munkavállalások száma is novemberben.
A munkanélküliek létszáma ebben az időszakban 177 ezer volt, ami 3,6 százalékos rátát jelentett. Ilyen alacsony értéket utoljára a pandémia előtt láthattunk. A statisztikákból egyértelműen kitűnik, hogy a hazai munkaerőpiac a tavalyi év végére maga mögött hagyta a válságot. A foglalkoztatás új csúcsot ért el, a munkanélküliség pedig a járvány előtti szintre süllyedt.
A következő időszakban pedig kissé tovább emelkedhet a foglalkoztatás, amennyiben a járvány nem okoz újabb gondokat a világgazdaságban. A hazai munkaerőpiacon azonban továbbra is problémát jelenthet a (már a járvány előtt is jelentkező) munkaerőhiány.
