Eddig két nagy áruházláncnál, a SPAR-nál és az Aldinál állapodtak meg a 2022-es bérekről, a VG úgy tudja, további három bolthálózatnál is küszöbönáll az egyezség. Amíg tartanak a bértárgyalások, sajtóhíreket nem kommentálnak a résztvevők, de a szakszervezetek szerint minden valószínűség szerint el tudják érni a két számjegyű – tehát legalább 10 százalékos – növekedést a fizikai dolgozóknál.
Munkaerőhiány, bérnyomás
Bár a törvény nem írja elő, hogy egy eladónak garantált bérminimumot kell kapnia, ahhoz ragaszkodnak a szakszervezetek, hogy az ország egyetlen pontján se keressen senki bruttó 260 ezer forint alatt. A forgalom vagy a lokáció alapján kiemelt áruházaknál már a háromszázezer forint körüli kezdő bérszint lehet inkább az irányadó. (Ha kíváncsi vagy, itt találod, a SPAR-nál és az Aldi-nál kötött egyezség részleteit).
A vg.hu megjegyzi azt is, a bértárgyalásokon valamelyest szűkítette a kiskereskedelmi láncok mozgásterét, hogy menet közben dőlt el, a különadó mértéke 2,5-ről 2,7 százalékra nő. Ez a szektor százmilliárd forint éves árbevétel feletti szereplőire vonatkozik, ebben a körben értelemszerűen mind ide tartoznak. Arra is volt példa, hogy az egyeztetések során időt kért a munkáltató, amikor szembesült a többletköltséggel.
Mennyibe kerül?
A lap számításai szerint a legnagyobb piaci szereplőknek, így a Lidlnek, a SPAR-nak és a Tescónak mintegy 1-1,5 milliárd forint pluszterhet jelent a húsz bázispontos emelés, ezzel már évente tizennégy-tizenhatmilliárd forintot fizethetnek be az államkasszába. A náluk kisebb, de bőven százmilliárd forint árbevétel feletti Auchan, Penny Market, Aldi hármas esetében az adóváltozással négyszáz-ötszázmillió forinttal foghat vastagabban a ceruza, ezáltal öt-hétmilliárd forintot kell befizetniük. További feladatot ad a vállalatoknak az élelmiszerláncot szabályozó törvény módosítása, amely az élelmiszer-hulladék csökkentését célozza, itt viszont sok még a kérdőjel.
