Hey Sexy feliratú cetli egy laptop monitorján, valaki zaklatja a munkatársát, még az otthonában is

A koronavírus-járvány miatt a világ vállalatainak drasztikus változtatásokat kellett végrehajtaniuk munkavállalóik biztonsága érdekében. A legtöbb cég a home office-ban látta a megoldást, amit a munkavállalók túlnyomó többsége örömmel fogadott. Egy friss kutatás most rámutatott a távmunka árnyoldalára is, ami arra enged következtetni, a világ valójában semmit nem változott.



Az alkalmazotti visszajelzéseket kezelő AllVoices platform 822 amerikai munkavállaló közreműködésével végezte el legújabb kutatását, melyben a munkahelyi zaklatást vizsgálta. A kutatás főbb megállapításai az alábbiak voltak:

  • a válaszadók 44 százalékát valamilyen formában már zaklatták munkahelyén
  • 38 százalékuk még home office-ban is szembesült munkahelyi zaklatással, elsősorban e-maileken, videokonferenciákon, telefonhívásokon és chatprogramokon keresztül (24 százalékuk szerint a távmunka tovább fokozza a munkahelyi zaklatást)
  • az érintett vállalatok csupán 53 százaléka tett azonnali lépéseket a helyzet orvoslására
  • a válaszadók 34 százaléka munkahelyet váltott a megoldatlan zaklatási ügyek miatt
  • a megkérdezettek csupán 50 százaléka jelentette vállalatának, hogy munkatársai zaklatják, sokan megtorlástól tartanak, illetve úgy vélik, nem hinnének nekik és semmi nem történne az ügyükben
  • 85 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy jeleznék a problémát, ha lenne erre kialakítva egy dedikált anonim bejelentőrendszer
  • 28 százalékuk azt mondta, munkahelye nem ösztönzi arra a dolgozókat, hogy jelentsék, ha zaklatják őket

A kutatásban nagyjából fele-fele arányban vettek részt férfiak és nők.

Ahány ember, annyi zaklatás?

A kutatás remekül tükrözi, egyes emberek milyen válogatott módszerekkel keserítik meg munkatársaik életét. Az AllVoices kutatása szerint az emberek munkahelyi zaklatásának típusai nemtől, szexuális irányultságtól, életkortól és társadalmi-gazdasági helyzettől függően változnak.

A női válaszadók például többször szenvedtek el szexuális zaklatást (38,8 %) és diszkriminatív zaklatást/elfogultságot (36,4 %), mint férfi társaik.

A pályakezdők nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fizikai zaklatást és diszkriminációt (55,8%), míg a 45 év feletti munkavállalóknak nagyobb eséllyel kell megküzdeniük lelki zaklatással (38%).

Claire Schmidt, az AllVoices alapítója és vezérigazgatója kifejtette, a legnagyobb különbségeket a színes bőrű munkavállalók esetében tapasztalták.

A fehér bőrű válaszadók 10 százalékponttal nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy a munkahelyük azonnal intézkedik, ha zaklatást jelentenek, mint a színes bőrű alkalmazottak. Utóbbiak csoportja 9 százalékponttal nagyobb valószínűséggel mondta azt, hogy a zaklatás folytatódott vagy súlyosbodott a távoli munkavégzés során, továbbá 8 százalékponttal kisebb valószínűséggel jelentett zaklatást, mint a fehér alkalmazottak.

A jelentés szerint az afroamerikaiak 39%-a személyes zaklatást, 36,1%-a pedig rasszizmust tapasztalt otthoni munkavégzése során.

Mit tehet a munkaadó?

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a vállalatoknak elsősorban egy anonim zaklatás-jelentési platformot, egyfajta kommunikációs csatornát kellene bevezetniük. Ennek segítségével a munkavállalók jelenthetik a munkahelyi zaklatást anélkül, hogy bármiféle következményekkel is szembesülnének.

A válaszadók túlnyomó többsége továbbá úgy érzi, egy ilyen bejelentő platform jobban ösztönözné őket és munkatársaikat, hogy jelentsék a munkahelyi atrocitásokat.

A munkaadóknak túl kell lépniük a kötelező éves zaklatási képzésen. Átláthatóbbnak kell lenniük az elkövetőkkel szembeni fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatban is. Végül alaposnak kell lenniük az incidensek kivizsgálása során.

– mondta Schmidt

A szakember figyelmeztetett, azok a cégek, amelyek nem proaktívan állnak a problémához, és az irodai, valamint az otthoni munkavállalóikat sem védik meg a zaklatóktól, előbb-utóbb toxikus vállalati kultúrát fognak kialakítani, ahonnan a tehetséges szakemberek menekülni fognak. Csökkenni fog az elkötelezettség a cég iránt, ahogyan a termelékenység is, a vállalat rossz híre el fog terjedni, amiaz alapvető biztonság hiányával társulva egyenes úton vezet a versenyképesség romlásához.

The Conversation

Ne hagyd ki!