2020 és 2022 között az izlandi dolgozók 51 százaléka fogadta el a rövidebb munkaidő-ajánlatot, beleértve a négynapos munkahetet is, és ez az arány a szakértők szerint még emelkedni fog.
Két nagy kísérletben 2015 és 2019 között Izlandon a közszféra alkalmazottai heti 35-36 órát dolgoztak, fizetéscsökkentés nélkül, olyanok, akik addig korábban heti 40 órát dolgoztak. A kísérletekben 2500 ember vett részt – Izland akkori munkaképes lakosságának több mint 1 százaléka –, és a munka és a magánélet egyensúlyának javítása mellett a termelékenység fenntartását vagy növelését célozták. Sikerült. A kutatók azt találták, hogy a termelékenység a legtöbb munkahelyen változatlan maradt vagy javult, miközben a munkavállalók jóléte „drámai mértékben” javult számos intézkedés alapján, az észlelt stressztől és kiégéstől a munka és a magánélet egyensúlyáig - írja az Economx.
2020 és 2022 között már az izlandi dolgozók 51 százaléka dolgozik rövidebb munkaidőben, jelentős részük heti négy napban.
Japánban kudarcba fulladt
Nemrég írtunk arról, hogy Japánban három év után kudarcot vallott a négynapos munkahét Japánban. A kormány akarta, és nem a munkaadók ellenállásán bukott el. A dolgozók nem akarják, hogy kevesebb időt kelljen munkával tölteniük. A Panasonic, Japán egyik legnagyobb vállalata, 2022 elején döntött úgy, hogy bevezeti ezt a lehetőséget, ám több mint két év elteltével a 63 ezer jogosult alkalmazottja közül mindössze 150-en fogadták el az új munkarendet. A vonakodás nagy része annak a kultúrának köszönhető, amelyben a munkavállalók a vállalatokat maguk elé helyezik, hogy csapatjátékosnak és keményen dolgozónak tűnjenek
Magyarországon sem jött be, de más okból
Hazánkban két nagyobb pilot projekt zajlott a négynapos munkahétről. A Magyar Telekom és a Libri könyvhálózat vezette be kísérleti jelleggel két évvel ezelőtt. Idén mindkét vállalat leállította a projektet. A tapasztalatok szerint nem könnyű a vegyes munkarendű csapatok összehangolása és az üzleti világ sem állt át a négynapos munkahétre. A trend Magyarországon inkább a rugalmas munkarend és a hibrid munkavégzés (részben iroda, részben home office) irányába mutat. A világszerte zajló kísérletekből az körvonalazódik, hogy kisebb vállalkozásoknál, a kreatíviparban, tanácsadó cégeknél működhet ez a modell.
