Tokió városvezetése bevezeti a négynapos munkahetet. Az intézkedés célja a jobb munka-magánélet egyensúly, ezek között pedig a több gyerek is.
Az új megállapodás áprilistól érvényes, hetente három szabadnapot ad az alkalmazottaknak. Emellett egy olyan családbarát intézkedést is bevezet, amely lehetővé teszi az általános iskolákban 1–3. évfolyamos gyermeket nevelő szülőknek, hogy fizetésük egy részét lecserélhetik a korai hazamenetel lehetőségére - idézi a CNN-t a Telex.
Japán termékenységi rátája, amely évek óta rohamosan csökkent, júniusban újabb rekordalacsony szintre, 1,2-re jutott. A távol-keleti ország emellett nem enged be vendégmunkásokat sem, így a gazdaság munkaerőhiánytól is szenved.
Nehéz pálya ez egy munkamániás országban
Még szeptemberben írtuk, hogy úgy tűnik, három év után kudarcot vallott a négynapos munkahét Japánban. A kormány akarta, és nem a munkaadók ellenállásán bukott el. A dolgozók nem akarják, hogy kevesebb időt kelljen munkával tölteniük. A vonakodás nagy része annak a kultúrának köszönhető, amelyben a munkavállalók a vállalatokat maguk elé helyezik, hogy csapatjátékosnak és keményen dolgozónak tűnjenek.
Egy példa: a Panasonic, Japán egyik legnagyobb vállalata, 2022 elején döntött úgy, hogy bevezeti ezt a lehetőséget, ám több mint két év elteltével a 63 ezer jogosult alkalmazottja közül mindössze 150-en fogadták el az új munkarendet.
Izlandon viszont bejött
Akad olyan ország is, ahol bejött a 4 napos munkahét. 2020 és 2022 között az izlandi dolgozók 51 százaléka fogadta el a rövidebb munkaidő-ajánlatot, beleértve a 4 napos munkahetet is, és ez az arány a szakértők szerint még emelkedni fog.
Előtte négy éven át 2500 fő részvételével kísérlet is zajlott. A kutatók azt találták, hogy a termelékenység a legtöbb munkahelyen változatlan maradt vagy javult, miközben a munkavállalók jólléte „drámai mértékben” javult számos intézkedés alapján, az észlelt stressztől és kiégéstől a munka és a magánélet egyensúlyáig.
