Óriási a szakemberhiány az építőiparban is
Elharapódzott a szakemberhiány: számtalan képzetlen munkavállalók dolgozik szakmai képzést igénylő munkakörökben idehaza. A helyzeten a szakmunkás bérminimum emelése sem biztos, hogy változtatni fog. Szakértőt kérdezett az ügyben a Haszon.hu.


Országos szintű a szakemberhiány

Elhúzódó munkaerőpiaci zavaroktól tartanak a gazdaságban a szakértők, miután jelenleg is óriási a szakemberhiány idehaza. Többek között nincs elég autószerelő, szobafestő-mázoló, tapétázó, de villanyszerelőnek vagy bútorasztalosnak is egyre kevesebben tanulnak. Nem kedvező kilátás az sem, hogy a helyzeten a minimálbér és a szakmunkás bérminimum jelentős emelése sem valószínű, hogy változtatni fog – nyilatkozta Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az InfoRádiónak.

"Nem ebben látnám a megoldást. Hiába fog radikálisan, közel 20 százalékkal emelkedni a minimálbér és a garantált bérminimum, ez nem tudja teljes mértékben pótolni azt a kereseti lemaradást, amit például a tőlünk nyugatabbra lévő országokhoz képest tapasztalunk"

– mondta a főtitkár. A szakértő hozzátette azt is, hogy nagy szükség lenne a képzési rendszer megújítására, erre vonatkozóan lépések azonban már történtek.

Az ő álláspontját erősítette meg Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kiegészítette azonban annyival, hogy a kvalifikált, magasan képzett munkaerőből is hiány van Magyarországon. Ez viszont nem pusztán bérkérdés az elnök szerint. A magasan képzett mérnökök vagy informatikusok válogatnak a munkahelyek között. A fiatalok leginkább azokat a státuszokat részesítik előnyben, ahol rugalmas és családbarát a munkaidő és van lehetőség az otthoni munkavégzésre.

Szakképzetlenek végzik a szakmunkát

A szakemberek állításait a Haszon.hu forrásai is megerősítették. Gláser Tamás, aki egyebek között a VOSZ – Ellenőrző Bizottságának alelnöki pozícióját is betölti, hasonlóan látja a helyzetet, mint Perlusz László kollégája. Ő azonban portálunk kérdésére kitért egy másik égető problémára is. Elmondta, hogy elterjedté vált a képzetlenek alkalmazása a szakmai képzést igénylő munkakörökben.

„Én is csak megerősíteni tudom, hogy számtalan szakmában munkaerőhiány lépett fel idehaza. Ez pedig részben visszavezethető a szakirányú képzések visszaszorulására. Egyre kevesebb ugyanis itthon a komplex tudást biztosító szakképzés. Ennek szövődménye pedig az, hogy a szakemberek hiányában rengeteg képzetlen végez jelenleg szakmunkát idehaza”

– nyilatkozta Gláser Tamás a Haszon.hu-nak.

Portálunk mást is megkérdezett a témában, aki gyakorlati példával szolgált a problémára. A forrásunk egy több száz embert foglalkoztató építőipari cégnél dolgozik vezető pozícióban. Tavaly év elején össze kellett írniuk, hogy az általuk – javarészt építkezéseken – foglalkoztatottak között hány embernek van szakmai végzettsége az általuk végzett munkához.

„Előre tudtuk, hogy nem lesz nagy az arány, az eredmény, amit kaptunk, azonban minket is meglepett. A mintegy 350 alkalmazottból mindösszesen hét főnek volt az a szakmája, amilyen munkát valóban végez. Többek között nekem sincs szakirányú végzettségem, viszont van tíz év szakmai tapasztalatom. Az alkalmazottak java is elmondhatja magáról, hogy bár nem ezt tanulta, már hosszú évek tapasztalata áll mögötte az építőiparban”

- mondta hírportálunk kérdésére az építőipari vezető.

The Conversation

Ne hagyd ki!