Mi a rapport?
A rapport egy jól eső, bizalommal vegyülő barátságos érzés, amit mindkét fél kölcsönösen érez. Legalább három elemet mindig magában hordoz: figyelem egymás iránt, közösen átélt pozitív érzés, valamint egy jól összehangolt verbális és nonverbális duett. Először a verbális „duett” alapjait vizsgáljuk meg. A bizalomépítés kulcsa, hogy olyan közös nevezőt találjunk a társalgás során, amelyből kiderül, hogy hasonlítunk hozzá. Egy jól kivitelezett rapport végkimenetele, hogy a másik ember kedvel minket és ránk fókuszál. Amikor valaki beszél, többtucatnyi hasznos és leleplező viselkedésbeli nyomot hagy maga után, attól függetlenül, hogy miről beszél.
Melléknevek
A melléknevek megmutatják, hogy a beszélgető partner hogyan látja a világot, hogyan gondolkozik a negatív és a pozitív dolgokról. Amikor akár negatív, vagy akár pozitív érzést akarunk kelteni a másikban, jobb hatásfokot érünk el, ha ugyanazokat a mellékneveket használjuk, mint a beszélgető partnerünk. Természetesen ne próbáljunk meg megjegyezni minden melléknevet, amit a másik használ egy hosszabb beszélgetés során, de 4-5 szót érdemes azért mind a pozitív és mind a negatív oldalról elraktározni.
Gesztikulációs Elhelyezkedési Tendencia
Az emberek mozdulatai és gesztusai mindig a gondolataikhoz és érzelmeikhez képest változnak. Ha odafigyelünk a gesztikulációs szokásokra, olyan adatokhoz juthatunk, melyeket később felhasználhatunk rejtett utasításokra és tudatalatti döntések meghozatalára. Mindannyian gyakrabban használjuk az egyik oldalunkat, amikor negatív vagy pozitív dolgokról beszélünk. Ha egy ember inkább a bal kezével gesztikulál, mikor negatív témákról esik szó, akkor valószínűleg a kezeivel, szemeivel, fejmozdulataival és általános testhelyzet-változtatásaival is bal irányba mozdul. Ha megjegyezzük, hogy a másik fél melyik oldalát használva gesztikulál, majd ugyanazokat a gesztusokat megtükrözve használjuk, kiválthatjuk, hogy az alany bizonyos témákkal kapcsolatban negatívan vagy pozitívan érezzen.
Érzékszervi csatornák
Egy beszélgetés során rengeteg információt tudhatunk meg a partnerünk szóválasztásaiból, hogy mely érzékszervi csatornája dominál az információ-feldolgozás során. Általában négy típusú embert különböztetünk meg.
- Vizuális: Inkább látás alapján tanulnak, kevésbe vonja el a figyelmüket egy zaj vagy hang, de sokkal nehezebb a fókuszukat fenntartani. Az alapján hoznak meg döntéseket, hogyan „néznek ki” a dolgok. Olyan szavakat használnak, mint: látom, nézem, képzeld el, ködös, világos stb.
- Auditív: Nagyon jó hallgatók és könnyebben befolyásolhatóak az érzéseik a hangsúlyunk változtatásával. Egyszerű hosszabb gondolatmenetekre figyelniük, zenei érzékük kiváló. Szóhasználatuk: jól hangzik, ez hallatlan, hallgass meg, csendes, ordít róla, hangoztat stb.
- Kinesztetikus: Lassabban lélegeznek, jól válaszolnak a fizikai érintésre, beszélgetés alatt közelebb állnak a beszélgető partnereikhez. Szóhasználatuk: megkaparint, megfog, megérint, nehéz, jó érzés stb.
- Audio-Digitális: Tárgyilagosak, objektívek, logikusak. Inkább befelé, saját magukra fókuszálnak, amikor információt dolgoznak fel, lefelé néznek. Többet beszélnek magukban, mint a többi típus. Szóhasználatuk: gondolni, érezni, megfontolni, latolgatni, tanulni, tervezés, tények, kritérium stb.
Figyeljük meg, mely típusba tartozik a beszélgetőpartnerünk, és használjunk ennek megfelelő szavakat a vele való interakció során.
