42 európai nagyváros tömegközlekedését vizsgálta egy új kutatás, elsősorban környezetvédelmi szempontok alapján. Mutatjuk a rangsor tetejét és alját, illetve Budapest helyezését.
Kiderült, mennyire környezetbarát az európai nagyvárosok tömegközlekedése
42 európai nagyvárost rangsorolt a szén-dioxid-mentesített tömegközlekedésben elért eredményeik alapján a több mint 80 kibocsátásmentes mobilitásért kampányoló szervezetet tömörítő Tiszta Városok Kampánya (CCC). Minden települést tízes skálán értékeltek olyan tényezők szerint, mint a megosztott elektromos autók, kerékpárok és e-rollerek elérhetősége, a használatban lévő zéró emissziós buszok száma és az elektromos töltőpontok mennyisége. A legkisebb bevont város a 195 ezer lakosú Lille, a legnagyobb pedig a nagyjából 9 milliós London volt – írja az Euronews Green. A lista elején a következő városok végeztek:
- Koppenhága
- Oslo
- Párizs
- Amszterdam
- Hamburg
- Helsinki
- Milánó
- Lyon
- Ljubljana
- Lisszabon
Az öt legrosszabb eredményt mutató település Edinburgh, Birmingham, Granada, Dublin és Manchester.
Budapest a 17. helyen végzett.
Az NRGreport megjegyzi, a CCC tágabb értelemben vett városi mobilitási rangsorjelentésével összehasonlítva olyan városok teljesítenek jobban, mint Milánó, Ljubljana, Budapest és Szófia. A szakemberek véleménye szerint ez arra világít rá, hogy a megosztott és zéró emissziójú közlekedésben való előrelépést nem feltétlenül a finanszírozás korlátozza. Úgy látják, azok a városok, amelyek nem tartoznak a leggazdagabbak közé, jó szabályozási keretekkel és előremutató tervezéssel is haladást tudtak elérni a zéró emisszió irányába.
Átfogó tanulmány Magyarország megyei jogú városairól
A magyar megyei jogú városokat pedig a KSH egyik tanulmánya pontozta például gazdasági, környezeti, fenntarthatósági és társadalmi szempontok szerint idén. Figyelembe vették azt is, mennyire tudják kielégíteni a lakosaik alapvető szükségleteit. Minél nagyobb pontszámmal rendelkezik egy település, annál élhetőbbnek számít. A kutatásukhoz az ENSZ fejlődési jelzőszámait vették alapul.
Győrt külön kiemelték, amelyet az ország egyik leginnovatívabb, legdinamikusabban fejlődő városának neveztek, amelyek egyik alapja a „kiváló oktatási háttere”. Például fenntarthatósági és közösségi szempontok alapján pedig Érdet, Esztergomot és Veszprémet méltatták.
Az adatok nehéz összehasonlíthatósága miatt a KSH csoportokat azonosított, azokat rangsorolta. A kialakított klasztereken belül úgy tekinthető, a városok holtversenyben vannak. De mutatjuk a KSH listáját:
- klaszter: Győr - 65,44 pont; Veszprém - 64,86 pont.
- klaszter: Esztergom - 60,79 pont; Érd - 59,67 pont; Sopron - 59,28 pont; Szombathely - 58,24 pont; Tatabánya - 57,08 pont; Székesfehérvár - 56,04 pont.
- klaszter: Szeged - 51,16 pont; Hódmezővásárhely - 50,16 pont; Kecskemét - 48,66 pont; Eger - 47,74 pont; Zalaegerszeg - 47,35; Nagykanizsa - 45,21 pont.
- klaszter: Nyíregyháza - 44,44 pont; Pécs - 44,17 pont; Szolnok - 43,68 pont; Debrecen - 43,44 pont; Dunaújváros - 42,84 pont; Miskolc - 42,24 pont; Békéscsaba - 40,67 pont; Baja - 38,43 pont; Kaposvár - 36,67 pont; Szekszárd - 36,2 pont.
- klaszter: Salgótarján - 34,79 pont.
