Havi 500 ezres jövedelmi szakadék is van a magyar települések között

Osztottunk, szoroztunk

A legszegényebb és a leggazdagabb település között ebben a mutatóban mintegy 6,5 millió forint volt a különbség, írja közleményében a GKI. Nem kell hozzá matematikusnak lenni. Ezt az összeget elosztottuk 12-vel, vagyis a hónapok számával. Az eredmény megdöbbentő: 540 ezer forint volt a különbség az egy főre jutó havi átlagos jövedelemben a két véglet, vagyis a leggazdagabb és a legszegényebb település között.

Kevesen az átlag felett

Az egy főre jutó vásárlóerő a mintegy 3100 település közül mindössze 131-en volt jelentősen az átlag felett, miközben 97 településen volt nagyon, 740-en pedig jelentősen az átlag alatt.

Továbbra is elsősorban az Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések, míg a szegényebbek Északkelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon - közölte a GKI.

Az egy főre jutó vásárlóerő 2020-ban stagnált 506 településen, 827 településen átlag alatt, 201 településen jelentősen az átlag felett növekedett.

A járvány okozta válság jelentősen visszafogta a vásárlőerő növekedését a települések több mint 40 százalékán. Szinte a teljes Dunántúl a vesztesek közé tartozik, ahogy Észak-Magyarország és a keleti határszél települései is.