Az elmúlt években számos olyan botrány látott napvilágot, amikor hírességek vagy volt barátnők privát fotói kerültek fel az internetre – beleegyezésük és tudtuk nélkül. Mivel egyre több ilyen incidensre derül fény, nem árt tudni, hogy mit tehetünk, ha mi magunk vagyunk az áldozatok. Adatvédelmi szakjogász válaszol.
Engedélyünk vagy tudomásunk nélkül fotóznak le a tömegközlekedésen, az utcán vagy épp saját otthonunkban? Amellett, hogy jogosan felháborodunk, jogilag is van mit tennünk, ha az interneten viszontlátjuk ezeket a felvételeket.
Az engedély nélküli fotófeltöltés a GDPR-szabályok megsértésének minősül, hiszen mindenkit tájékoztatni kellene a felvételek készítéséről és azok felhasználásáról. Amikor a képet kiposztolják, akkor már személyes adattal való visszaélésről beszélünk, ami bűncselekmény
– fejtette kiTóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász, aki szerint ilyen esetben érdemes feljelentést tenni, mivel a nyomozóhatóság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szerint kikérheti a tárhelyszolgáltatóktól a felhasználók adatait.
Ugyanakkor nem szükséges megvárni a büntetőeljárás lezárását, már azalatt is bárki közvetlenül kérheti a szolgáltatóktól a kifogásolt tartalmak eltávolítását, amelyre a szolgáltatónak 30 napon belül reagálnia kell.
Érdemes megjegyeznünk ezzel kapcsolatban a DPO fogalmát: ez a weboldal adatvédelmi felelősére utal, akinek nevét és elérhetőségét kötelező feltüntetni az adatkezelési tájékoztatóban.
Ha végül a bíróság helyt ad a kérelemnek, a sértett számára sérelemdíj is járhat. Személyiségi jogi sérelem esetében pedig a kár nagyságát sem kell bizonyítani: ilyenkor a bíróság a precedens ítéletek alapján határoz meg egy bizonyos összeget.
A jelenlegi szabályozások
Ahhoz, hogy egy fotó elkészítésénél ne ütközzünk a jogszabályokba, az alapvetés, hogy minden jelenlévőt meg kell kérdezni, hogy beleegyezik-e a fénykép elkészítéséhez.
Legyen szó akár egy lovaglóóráról vagy sportfoglalkozásról, ahol felvételek készülnek a gyerekekről, szülőkről, bele sem gondolunk, hogy ezek nem feltétlenül csak ott jelennek meg, ahová egy kedves posztnak szánjuk
– int óva minket a szakértő, kiemelve, hogy nem a háttérben megbúvó embereket sem szabad a hatályos szabályok szerint „csak úgy, kérdés nélkül" lefotóznunk.
Sőt, már az is a magánszféra megsértésének minősülhet, ha például belátunk a szomszéd kertjébe.
Az Európai Unió nemrég bevezetett, digitális szolgáltatásokat szabályozó törvénye (Digital Services Act – DSA) alapján már ezért komoly pénzbírság is kiszabható.
