Egy friss brit kutatás szerint a 15–24 évesek 45 százalékának van mentális egészségügyi problémája. Még a gazdag országok is kevés pénzt költenek ezeknek a bajoknak a kezelésére. Több országban vezető halálok a fiataloknál az öngyilkosság.
Világszerte drasztikusan romlik a fiatalok mentális egészségi állapota. A mentális betegségek már a 10–24 év közöttiek legalább 45 százalékát érintik - számol be egy The Lancet Psychiatry Commission nemzetközi kutatási eredményeiről a Világgazdaság. A kormányok azonban az egészségügyi költségvetéseikből átlagosan 2 százalékot fordítanak a kezelésükre. A jelentés szerint még a leggazdagabb országokban is fele annyi a segítség ezen a téren, mint amennyire a társadalomnak szüksége van.
Hogy mi áll a folyamat hátterében? A generációk közti egyenlőtlenség, a közösségi média, az alacsonyabb bérek, a bizonytalan foglalkoztatás és az éghajlati válság mind-mind közrejátszik. Sok országban egy átlagos ház ára megfizethetetlen, a rosszul szabályozott közösségi média és digitális platformok miatt pedig egyre inkább elszigetelődnek a fiatalok.
Az öngyilkosság a vezető halálok a 15 és 44 év közöttiek körében Ausztráliában, a 15 és 19 év közöttiek körében Új-Zélandon és a 15 és 39 év közöttiek körében Indiában.
Paul Denborough ausztrál pszichiáter szerint fontos felismerni, hogy a fiatalok rengeteg stresszel szembesülnek. Kezelni kell a szorongás kiváltó okait, ahelyett, hogy automatikusan mentális betegnek minősítenék a fiatalokat.
Mentális zavarral küzdhet a fiatal brit felnőttek harmada
Tavasszal adtunk hírt a Resolution Foundation jelentéséről, amely szerint a brit fiatalok 5 százaléka volt gazdaságilag inaktív az egészségi állapota miatt 2022-ben. Sőt, a 20-as éveikben járók mentális egészsége jelenleg a legrosszabb lehet a korcsoportok között. 2021/22-ben a 18 és 24 év közöttiek 34 százaléka számolt be olyan mentális problémák tünetéről, mint például a depresszió, a szorongás vagy a bipoláris zavar. Ezzel szemben 2000-ben még „csak” 24 százalék volt az arányuk. A friss eredmények alapján pedig tovább romlott a helyzet.
Fiatalok a munkahelyen: a munka-magánélet egyensúlyt keresik
A Deloitte gazdasági tanácsadó cég idei nemzetközi kutatása azt állapította meg, hogy a munka és magánélet egyensúlya továbbra is elsődleges fontosságú az Y és a Z generáció számára. A tavalyi eredményekkel összhangban ez a leginkább meghatározó szempont a munkáltató kiválasztásakor, és a legfontosabb tulajdonság, amit kollégáikban becsülnek, jóval megelőzve a siker más hagyományos mutatóit, mint például a beosztás vagy az anyagi javak.
Stresszforrás a mesterséges intelligencia is. A Z generációsok és az ezredfordulósok szerint a generatív AI jelentős hatással lesz karrierjükre és mindennapi munkavégzésükre. A kutatás alapján a Z generációsok 59%-a és az ezredfordulósok 52%-a a mesterséges intelligencia elterjedése miatt olyan munkalehetőségeket keres, amelyek kevésbé érzékenyek az automatizálásra.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot!
