Mi az a szuperjacht?
A Boat International szerint azok a szabadidős célokat szolgáló hajók tekinthetők szuperjachtnak, melyek hossza meghaladja a 24 métert, üzemeltetésükhöz pedig legénység szükségeltetik. Ez persze csak az alsó határ, a nagyobb példányok elérhetik a 180 méteres hosszt is. Felszereltségük csak a tulajtól függ, de jellemzően mindegyiken megtalálható legalább egy konditerem, egy napozóterasz és egy medence. Egy kisebb méretű, használt szuperjacht ára nagyjából 1 és 5 millió font körül mozog, a felső határ a csillagos ég. A szolidabb hajók éves fenntartási költsége körülbelül 200 ezer font (81 millió forint), ami tartalmazza a legénység fizetését, a kikötési díjakat és az üzemanyagot is.
A gazdagokat is megviseli a bezártság
A BBC idézi Stewart Campbellt, a magazin főszerkesztőjét, aki szerint a vásárlási hullám tavaly nyáron kezdődött. A jelenség hátterében az olyan szupergazdagok állnak, akik a vírus és az utazási korlátozások elől a nyílt vizekre „menekültek". Hozzátette, ezek az emberek javarészt etikus úton gazdagodtak meg, és rengeteget adományoznak rászorulóknak. Persze egy-két oligarcha is van közöttük, de a köztudatban elő kép alapjaiban véve téves. A szuperjachtok 50 százalékát az USA-ban értékesítették, ahol a partmenti hajózásra nem vonatkoznak az utazási korlátozások. Érdemes megjegyezni, hogy a megnövekedett igények pozitív hatást gyakoroltak a hajóépítési és az idegenforgalmi szektorokra. Ezekből például Németország és a karib-tengeri térség rengeteget profitált.
Az idei év eddig 3 gigaüzletet adott a szuperjachtok használtpiacának:
- a Solo 54,
- az Elixir 33,
- a Lady Sheridan pedig 24,7 millió fontért talált új gazdára.
Persze ezek eltörpülnek Jeff Bezos szuperjachtja mellett, amely értékét 350 millió fontra (142,2 milliárd forint) becsülik.
Nem mindenkinek tetszik
Az Oxfam segélyszervezet az egyik legnagyobb kritikusa a gazdagok új hobbijának. A szervezet rámutatott, hogy a jachtokra költött egymilliárd font egész országok vakcinaproblémáit orvosolhatta volna. A szervezet egyik vezetője, Max Lawson szerint 1 milliárd fontból be lehetett volna oltani például Nepál egész lakosságát. Úgy véli, ez a tendencia tökéletesen mutatja a világ morális helyzetét, hiszen minden vagyon rendelkezésre áll az emberek védelmére, csak a prioritások nincsenek megfelelően kialakítva. Az Oxfam-ot 1942-ben alapították, napjainkban már több mint 20 független segélyszervezet munkálkodik a közös céljuk elérésért. Ez nem más, mint a globális egyenlőtlenség és szegénység felszámolása.
