Sokan nem tudják, hogy nem minden orvosi ellátáshoz szükséges orvosi beutaló. A betegek enélkül is igénybe vehetik például a bőrgyógyászati, a nőgyógyászati, az urológiai, a fül-, orr-, gégészeti és az onkológiai szakrendelést.
Gyakran előfordul, hogy a betegek vagy kórházi dolgozók sürgősen kérnek beutalót olyan helyekre, ahol erre nincs is szükség. Hajdu Xénia kaposvári háziorvos a Sonline-nak elmondta: ez napi szintű probléma, ami fölösleges pluszfeladatokkal látja el az egyébként is leterhelt háziorvosokat.
Ha valaki már rendelkezik orvosi beutalóval, de még nem kérte le az időpontot, annak a beutalója 90 napig érvényes. Az időpont birtokában a beutaló automatikusan meghosszabbodik. Kevesen tudnak róla, de az Egészségablak appal ma már országszerte könnyedén lehet foglalni időpontot a szükséges rendelésekre.
Mely szakrendelésekhez nem szükséges tehát orvosi beutaló?
Bőrgyógyászat
Nőgyógyászati és gyermeknőgyógyászat
Urológia
Pszichiátria és addiktológia
Fül-, orr-, gégészet és gyermek fül-orr-gégészet
Szemészet és gyermekszemészet
Általános sebészet és baleseti sebészet
Onkológia
Asszisztált reprodukciós szakellátás
A beutaló nélküli szakrendelések általában gyorsan elérhetők, a leghosszabb várakozási idővel az ortopédia szakrendelések és a hasi ultrahang rendelkezik. A legtöbb szakrendelésre egy hónapon belül lehet időpontot kérni - Kaposvár környékén legalábbis.
Mikor van szükség orvosi beutalóra?
A beutaló olyan szakrendelésekhez kötelező, ahol krónikus jellegű problémákat kezelnek, például:
Gasztroenterológia
Endokrinológia
Pulmonológia
Vérvétel és képalkotó vizsgálatok
Belgyógyászat
Diabetológia
Allergológia
Gyermekpszichiátria
Reumatológia
Neurológia
Kardiológia, Labor
Ortopédia
RTG/Uh/Mammográfia
Tüdőgyógyászat
A háziorvos és a laborvizsgálat a kulcs
A legtöbb betegnek olyan tünetei vannak, amivel először a háziorvosához fordul, a legtöbb orvos-beteg találkozó az alapellátásban valósul meg, mondta el tavaly a Betegbiztonsági Világnapi Konferencián Budapesten Meena Rafiq, a University College London és a University of Melbourne vezető kutatója, aki háziorvos is egyben.
A diagnosztikai hibákkal kapcsolatban megjegyezte, késői vagy helytelen diagnózis komoly kárt okozhat a betegnek. Például a szarkomás betegeknél - ez egy ritka rákfajta - megállapították, hogy öt betegből négy felkereste a háziorvosát, átlagosan háromszor vagy négyszer, mielőtt diagnosztizálták nála a betegséget. A szakember szerint már az alapellátásban is korábbra lehetne tolni a diagnosztikai ablakot, vagyis hogy a betegnél minél hamarabb megállapítsák a pontos diagnózist.
Az orvosi döntések 70 százaléka egyébként laborvizsgálati eredményeken alapul. Magyarországon évente 250 millió ilyen vizsgálat történik. A Semmelweis Egyetemen évente hétezer liternyi vért, országosan 140 ezer liter vért vesznek le.
