Egy kutatás szerint alig akarnak háziorvosnak állni az orvostanhallgatók, pedig rengeteg az üres praxis. A becslések szerint 2025-re akár húszezer orvos is hiányozhat az alapellátás rendszeréből.
Húszból egy orvostanhallgató lenne háziorvos
Az Orvostanhallgatók szakterület-választással kapcsolatos motivációi, fókuszban a háziorvosi hivatás című kutatást elsőként a Lege Artis Medicinae orvosi szaklapban publikálták. A felmérésben 465 magyarországi negyed- és ötödéves orvostanhallgató vett részt mind a négy orvosképző egyetemről.
A kutatásból kiderül, hogy a hallgatók csupán 5 százaléka szeretne háziorvosként dolgozni. 72 százalékuk más szakterületen helyezkedne el, negyedüknek pedig nincs preferált területe.
Tíz százalékuk választja első szakirányként a gyermekgyógyászatot, másodikként 4,7 százalékuk a háziorvostant, harmadikként pedig 8 százalék jelöli meg ezt a területet – írja a Napi.
Nincs elég utánpótlás
Az évente kiadott háziorvostan szakképesítések száma 2014 óta egyszer sem érte el a 150-et. Így a tanulmány szerint kijelenthető, hogy a több mint hatezer háziorvosi szolgálatot, és orvosonként átlagosan negyvenéves szolgálati időt alapul véve, a jelenlegi szakképzési rendszer nem biztosít elegendő utánpótlást a háziorvoshiány megoldására
- írja a tanulmány.
2025-re akár 20 ezer alapellátásban dolgozó orvos hiányozhat az országból. A háziorvosi pálya legfőbb problémájaként az alacsony presztízst, a túl sok adminisztrációt és az alacsony fizetést emelték ki a válaszadók. Emellett a kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy a hazai működési engedéllyel rendelkező orvosok mintegy egyharmada már nyugállományban van.
Lesújtó vélemény a magyar egészségügyről
A közelmúltban egy másik felmérés is készült, amely a magyar egészségügy megítélésére volt kíváncsi. Abból kiderül, hogy hazánkban nagyon alacsonyabb az egészségügybe vetett bizalom. Az Ipsos Global Health Service Monitor 34 országot átfogó kutatása szerint Magyaroroszágon ítélték a lakosok a legrosszabbnak a szolgáltatások színvonalát, és nálunk várnak a legkevésbé pozitív változást.
A megkérdezett magyarok 53 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz az egészségügyi szolgáltatások színvonala. Hasonlóan lesújtó véleménnyel Lengyelországban és Romániában voltak az emberek: ezekben az országokban 43 és 39 százalék jelezte, hogy a rendszerrel súlyos bajok vannak. A hazai válaszadók 45 százaléka szerint a jelenlegi állapot romlani fog a jövőben, és mindössze 8 százalék vélte, hogy javulhat. Ezzel toronymagasan megelőzzük az összes többi vizsgált országot.
Sajnos valóban elkeserítő a hazai egészségügy helyzete, és én sem látok sok reményt a belátható időn belüli érezhető mértékű javulásra. (…) Annyira bonyolult az egészségügy, hogy ha egy helyen beavatkozol, akkor pókhálószerűen a többi helyen is számos változás érezteti a hatását. Az egészségügy fenntartása egyre drágább, és jó szervezést, alapos, aprólékos állami beavatkozást és a közpénzek hatékony felhasználását kívánja
- nyilatkozta a kutatással kapcsolatban Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász.
