Orvosi sztetoszkóp  közelről

Erőforráshiány, kimerült dolgozók, káosz, nehezen vagy egyáltalán el sem látott betegek jellemzik ma a magyar egészségügyet, de van még ok a reményre. Elemzés.


​Az omladozó ellátás foltozgatása

Unortodox módon már a Belügyminisztérium alá tartozik a leterhelt egészségügy, amely számos kihívást rejt magában. Bár a szakemberek szerint ez a rendszer még akár működhet is, de a jó döntésekre égető szükség van, mert az egészségügy működése átláthatatlan. Sem állami, sem magán intézményekben nincsenek stabil standardok, mindenütt érvényes, korszerű protokollok és számottevő minőségellenőrzések. Pontosan ezért szorgalmazza a Magyar Orvosi Kamara, hogy legyen egy mindkét területre kiterjedő, publikus betegvisszajelző rendszer. Ez egyelőre utópisztikus elképzelés.

“Rendszerszerű változás kell, nem tűzoltás”- nyilatkozta az ATV Start! műsorában Dr. Kincses Gyula, a MOK elnöke. Kincses az adásban elmondta, hogy Pintér Sándor belügyminiszterrel úgy látja, együtt lehet működni. Kiemelte, hogy a betegközpontú ellátás és a szakdolgozók bérrendezése ebben a komplex helyzetben kulcskérdés, amire a MOK titkára, dr. Svéd Tamás lapunknak is ráerősített. Elmondta, hogy a szakdolgozók és ápolók teljesítményének ösztönzése egyelőre nem értelmezhető, ígéret van, tárgyalás nincs."Komolyabb szándéknyilatkozatokról nem tudunk. Ez pedig igen nagy baj, mert a szakdolgozók elfogyása jelenleg a közellátást fenyegető legnagyobb veszély” - tette hozzá.

​A rendszer tartaléka nullára apadt

Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint a háziorvosi és fogorvosi praxisokban elérhető bruttó garantált bérminimum jelenleg 260 ezer forint. A MOK adatai szerint a bruttó alapbér kezdő orvosoknál 500 ezer forint környékén mozog a valóságban, és ha ez a szám az infláció és teljesítmény alapján gyarapodik, elégedettségre adhat okot. Amíg az orvosok bérrendezése lezajlott, addig országszerte látványosan tizedelődik az ápolói kör. A kamara úgy látja, a szakdolgozók megkezdett béremelése az orvosokétól nagyon jelentősen elmaradt, az arányok felborultak, sokan elhagyták a pályát.

Dr. Svéd Tamás információi szerint intézményenként eltér, hol mennyien távoztak eddig, de van, ahol 20-30 dolgozó nyújtotta már be a felmondását. Ez csak olaj a korábbi szakemberhiány tüzére, és nagyon vékony határ választ el a sokkal nagyobb egészségügyi ellátási problémáktól. “Mivel tartalékok már nincsenek a rendszerben, az egyensúlyt akár néhány dolgozó távozása is felboríthatja, 20-30 emberé pedig akár osztályok, rendelések munkáját is ellehetetlenítheti” - sommázta véleményét a MOK titkára.

​Átszivattyúzás a magánba

A magánegészségügyi szektorban nemcsak az orvosok, a szakdolgozók is lényegesen többet keresnek. A megkérdezett orvosok a bérek többszöröséről beszélnek, szakorvos esetében bruttó másfél millió forint is lehet a kereset egyes szolgáltatóknál. Egy lapunknak nyilatkozó orvos szerint az állami bérekből hiányzik az ösztönző faktor, a kevés beteget ellátó orvosok számára sem kielégítő a helyzet, főleg, mióta a hálapénzt büntetik. A Magyar Orvosi Kamaránál úgy látják, elvándorlás érezhető, de egzakt adataik pontosan azért nincsenek, mert jelenleg nincs megfelelő nyilvántartási rendszer. "Alapvetéseink közé tartozik, hogy Magyarországon nincs két, párhuzamos egészségügyre elegendő szakember. Ennek megfelelően a magánellátás közelmúltban megvalósult nagyfokú térnyerése, kibővülése lényegében csak a közellátásban dolgozó szakemberek elszívásával valósulhatott meg” - nyilatkozta a MOK titkára.

Hozzátette, hogy a szülészeti területről annak megígért, de elmaradt szabályozása, a bizonytalanság miatt rengeteg nőgyógyász távozott, és ahogy fogalmaz: a derékhad választotta inkább teljes egészében a magánpraxist. Az ország több részén közellátás keretében már alig, vagy egyáltalán nem elérhetőek már bizonyos ellátások. A szülészet-nőgyógyászat területén Dr. Várnagy Ákos, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika és Reprodukciós Központ szakmai vezetője szerint is létező napi probléma a szakemberhiány. Szerinte kisebb intézményekben orvoshiánnyal is számolni kell, nagyobb helyeken a szakdolgozók hiánya a mindennapos.

Mit tehet a páciens?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2021. június elsejei adatai azt mutatják, 645 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon. A szakorvosokra vonatkozó elérhető adat nem forog közkézen. A betöltetlen háziorvosi praxisok száma egyébként konstans nő, de ez főként az elöregedésnek köszönhető, a bérrendezési probléma elsősorban a szakdolgozói állományt apasztja. Ha viszont nincs doktor vagy ápoló, főként a kistelepüléseken, a páciens vagy végszükség esetén megy orvoshoz, vagy magánrendelést választ. Ami nem éppen egészség- vagy pénztárcabarát megoldás.

Már a tavalyi adatokból is látszik, hogy a magánintézmények bevételei többé-kevésbé nőttek az elmúlt években. A Budai Egészségközpont Kft. nettó éves árbevétele 2020-ban 8,6 milliárd forint volt az Opten adatai alapján, 2021-ben a Céginformáció szerint 12,5 milliárddal zárt. Az Affidea kisebb mértékű bővülést hozott tető alá, 8,09 milliárdról 8,8 milliárd forintra emelte az árbevételét. Magyarországon a Synlab Hungary Kft. a legnagyobb egészségügyi szolgáltató, de az ő portfóliójuk a szűrővizsgálati csomagjaik miatt is eltér. Míg 2020-ban 18,3 milliárd forint bevételhez járult hozzá a lakosság, 2021-ben már 22 milliárd forintot jelentettek le.

A feltörekvő Doktor 24 Medicina Zrt., amelynek plakátjaival rengeteg frekventált helyen találkozni, egyelőre 2020-as adatait tette elérhetővé 2 milliárd forintos nettó éves árbevételével. A Medicover Zrt. is 2020-as adatokat közölt, 13,4 milliárd forintról számolt be.

Egy-egy kezelés, szakrendelés ára a magánszektorban eltér. Szemléltetésképp vegyünk egy fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot. Ha mondjuk begyullad a gyerek füle a Balatonban, mennyire kell a pénztárcába nyúlni, hogy ránézzenek? Az Affidea esetében 27 ezer forint, a Budai Egészségközpontban 29 ezer forint, a Doktor 24-nél pedig 29 900 forint egy alapvizsgálat. Intézményenként eltér, hogy a receptírás plusz költség-e, de ha egyéb vizsgálatok szükségesek, akkor az összeg nőhet.

​Helyzet az államiban

Az állami egészségügyi ellátó rendszerbe kerülni igen nehéz, az orvosokat és az asszisztenseket országosan leterheli a hatalmas adminisztrációs munka. A budai Kapás Utcai Rendelőintézetben egy gasztroenterológiai rendelésre hivatalosan telefonon lehet időpontot kérni, viszont személyzet hiányában nincs, aki kezelje a készüléket. Az e-mailben történő időpont foglalás és a válasz közt sokszor egy hónap is eltelik, a válaszban pedig 2-3 hónapot jelölnek meg időpontra a hosszú betegelőjegyzés miatt. Fontos megjegyezni, hogy ez nem az extrém módon túlterhelt egészségügyi dolgozók teljesítményén esett csorba, a probléma rendszerszintű.

​Biztosítás fél egészség?

Az adatok alapján az össz-egészségügyi kiadások ma már több mint harmada magánkiadás, melynek egy részét az egészségbiztosítások fedezik. Nőtt is az érdeklődés irántuk, bár tömegesen, 90-95%-ban inkább a cégek érdeklődnek - mondta Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője. 2021-ben és 2022-ben már az egyéni, lakossági szerződéskötések is enyhe emelkedésnek indultak – ezt már Oláh Attila, a Groupama Biztosító Vállalati Személybiztosítás és Egészségbiztosítás vezetője tette hozzá. “Jelenlegi becsléseink szerint az átfogó és komplex egészségbiztosítási szolgáltatással rendelkező biztosítottak száma 350-400.000 fő lehet, míg a kisebb alapszintű egészségbiztosítási védelemmel rendelkezők száma további körülbelül fél millió ember - mutatott rá Oláh Attila. 2021 végére 22 milliárd becsült díjnagyságot jelent mindez, amelyből 17-18 milliárd forint lehetett az egészségügyi szolgáltatásokra történő térítés.

***

A cikk a Haszon Magazin 2022. júliusi számában jelent meg!


The Conversation

Ne hagyd ki!