orvos, doktor, egészségügy

Az egészségügy állapotáról kérdezték az orvosokat, válaszoltak

Az orvosi kamara által végzett kutatásból kiderült: a válaszadók 85 százaléka szerint az elmúlt öt évben jelentősen romlott a magyar egészségügy állapota. Legrosszabb helyzetben a háziorvosok és a gyermekorvosok vannak, közülük szinte mindenki túlterheltséggel küzd.



A KSH 2021-es felmérése szerint még sose nyomta ekkora teher az alapellátó orvosok vállait.

Míg 2020-ban egy felnőtt háziorvos nagyjából 12 ezer pácienst látott el, egy év elteltével ez a szám 14 ezerre ugrott, de a gyerekorvosok esetében is majdnem kétezerrel megnövekedett az ellátandó betegek száma.

A 2021-es adatok alapján a központi költségvetésből kishíján 420 ezer forintnyi egészségügyi kiadás jutott egy magyar emberre, ami 57,4 ezer forinttal több, mint az ezt megelőző évben volt. Fontos megemlíteni, hogy ezek az adatok nem csupán az állami szférára vonatkoznak, a magánegészségügy kiadásait is tartalmazzák. Utóbbi szektor egyébként évente akár 20 százalékos bővülést is képes elérni, a legnagyobb magánszolgáltatók szakmai szövetségének (Primus Egyesület) becslése szerint a piac értéke pedig 600 milliárd forint körüli összegre tehető.

Érdekes lehet számodra: Sokan elvből nem mennek magánorvoshoz

A magyar orvosok nem reménykednek a szektor javulásában, derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) májusi felméréséből. A kérdőívet körülbelül a tagok haramada, 10,5 ezer doktor töltötte ki.

  • A válaszadók 56 százaléka kizárólagosan a közellátásban, 12 százaléka csak a magánellátásban, 22 százaléka pedig vegyesen, állami- és magánrendelőkben is egyaránt dolgozik. (A válaszadók 10 százaléka jelenleg inaktív státuszban van)
  • Bár az orvosok 61 százaléka elégedett vagy inkább elégedett saját helyzetével, 85 százalékuk szerint romlott, vagy sokat romlott az egészségügy állapota az elmúlt öt évben.
  • A válaszadók legfontosabb célnak az etikai eljárások visszaszerzését jelölték meg, legkevésbé fontosnak pedig a 20 százalékos bércsökkentés eltörlését ítélték meg.
  • Középhosszú távú célokat vizsgálva elmondható, hogy a kitöltők közül a legtöbben olyan bérezésre vágynak, ami követi az infláció mértékét.

Ez is tetszet: Tizennyolc százalékkal emelkedik az ápolók alapbére

A Kamara tagjai továbbá egyöntetűen (85,5%) úgy érzik, szükség van valamilyen koordinált nyomásgyakorló akcióra. A kutatásból kiderült, hogy az orvosok 31 százaléka végez önkéntes többletmunkát, viszont az ilyen munkát végzők 44 százaléka pecsétszámát megadva be fogja nyújtani a többletmunkára vonatkozó szerződésének felmondását. A MOK szerint ez kiemelkedő eredménynek és hatásos, erős eszköznek számít.

Forrás: napi

Ne hagyd ki!