A koronavírus-járvány kitörése óta - különböző források szerint - 5-17 ezer dolgozó tűnt el az állami egészségügyből. Mutatjuk, hogy hová kerülhettek ezek az emberek.
Rengeteg alkalmazott távozott az állami egészségügyből
Amíg 2020 utolsó három hónapjában átlagosan 197 400 dolgoztak a magyar egészségügyben, addig ez a szám egy év múlva 16 700 fővel 180 700-ra csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Furcsa ellentmondásban áll ez az érték a KSH exkluzív MEF-alapú statisztikáival, amely szerint a egészségügyben tavaly 7 ezer fős létszámcsökkenés volt tapasztalható, az egészségügyi foglalkozásúak száma pedig 5 ezerrel csökkent az állami és a magánszférában összesen – hívja fel az ellentmondásra a figyelmet cikkében az mfor.hu.
Rékassy Balázs orvos és egészség-szakpolitikai szakértő szerint sincsenek világos adatok, azonban arra megpróbált választ adni, hogy mégis hová tűnhetett a több ezer kiesett ember a szférából.
„Sokszor az orvosok átcsábították a velük együtt dolgozó nővéreket és műtősöket a magánellátásba, ahol magasabb fizetésért, sokszor kevésbé leterhelő munkát kell végezniük. A megemelt orvos- és a leszakadó ápolói béreknek köszönhetően alakult ki ma hiány nem is orvosokból, hanem ápolókból az állami egészségügyben”
– nyilatkozta a szakértő. Rékassy Balázs emellett két másik opciót is felvázolt, azzal kapcsolatban, hogy hová tűnhettek a dolgozók. Véleménye szerint többen más pályát is választhattak maguknak, hiszen sokak számára megterhelő lehet az egészségügy több műszakos munkabeosztása. Harmadik lehetőségként pedig külföldet említi a szakember. Ausztriában például nagyon sok a magyar munkavállaló, nem csak az egészségügyben.
A szakértő egyébként kételkedik benne, hogy pusztán a magasabb bérek elégségesek lennének a külföldön munkát vállaló szakdolgozók hazacsábításához. Ehhez szükséges lenne elérni, hogy jobban érezzék magukat az emberek az állami szektorban, amihez egyebek között jobb szervezettség, sikerek és jobb munkahelyi légkör is kell.
Valóban nőhetett a dolgozók létszáma a magánszektorban
A portál a magánegészségügy néhány intézményének a létszámváltozását is monitorozta.
Eszerint tavaly
- a Duna Medical Center létszáma 60 fővel nőtt;
- a Pozitron Diagnosztika Központban 4 fővel;
- a RMC Clinics (korábban Rózsakert Medical Center) 11 fővel;
- a Doktor24-nél 900 orvos és szakdolgozó dolgozik, körülbelül a felük főállásban, azonban nem említik, hogy hányan érkeztek tavaly;
- a Maternity Klinika létszáma is jelentősen nőtt, viszont csak arról nyilatkoztak, hogy 5 fő érkezett hozzájuk az állami egészségügyből.
Sok intézmény nem közölt adatokat, azonban arról több cég említést tett, hogy nem sokan jöttek hozzájuk az állami szektorból. Több alkalmazottjuk például egyetemeken, esetleg vállalkozóként dolgozik be náluk.
Megoldási javaslatok
Korábban ebben a cikkünkben is foglalkoztunk az egészségügy problémáival. Az írásban közöltük két szakmai szervezet, az a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) véleményének néhány részletét a hazai helyzetről. A két szervezet összeállított egy 12 pontból álló listát a megoldási javaslatokról.