A tükrözés alapjai
A viselkedés-tükrözésnek két fajtája a testbeszéd tükrözése és a testbeszéd utánzása. A tükrözés akkor történik, amikor szemben állunk az alannyal, az utánzás pedig, ha mellette. Ha szemben állunk a másikkal, és észrevesszük, hogy a bal lábát a jobb fölött keresztezi, ezt a viselkedést tükrözve tehát a jobb lábunkat kell a bal fölött kereszteznünk. Ez a másik testbeszédének a tükörképét hozza létre. Ha egymás mellett ülünk, akkor ugyanazokat a gesztusokat kell csinálnunk, mint a partnerünknek. Nem szükséges a másik minden egyes mozdulatát leutánozni. A legtöbb gesztus, melyet reprodukálunk, 2-3-4 másodperc kihagyással történik, néhány gesztust pedig egyáltalán nem szabad utánozni. A változásoknak finomnak, természetesnek kell látszódniuk, különben aktiválódik partnerünk védelmi rendszere. A testbeszéden túl utánozhatjuk a beszédstílust, a gesztusokat, a légzést és a pislogást is.
Testbeszéd
A testbeszéd tükrözése során érdemes betartani, hogy három mozdulatot tükrözünk vagy utánzunk, a negyedik pedig kihagyjuk. Ezt a kört addig kell ismételni, ameddig nem tudjuk irányítani a másik testbeszédét, amikor az alany már öntudatlanul utánozni kezdi a mi mozdulatainkat. Mivel a testbeszédünk jelentősen befolyásolja az érzelmeinket, könnyen meg lehet változtatni egy személy hangulatát azáltal, hogy rákényszerítjük, hogy kövesse a mi viselkedésünket. Átlagosan négy perc tükrözés vagy utánzás szükséges ehhez. Ezután célszerű pár percenként imitálnunk partnerünk valamelyik saját mozdulatát is.
Beszédstílusok
Ha megfigyeljük, hogy hogyan beszélnek mások, a beszédstílusukhoz tudjuk igazítani sajátunkat. Minden ember beszéde más és más tulajdonságokat hordoz, és ezen sajátosságok tükrözése összetett feladat. Lássunk néhány alapszabályt! Kezdetben a partnerrel megegyező sebességgel beszéljünk, majd lassítsunk le. Az alany hangszínét addig kell utánoznunk, amíg a „transz” be nem következik. Se a túl magas, se a túl alacsony hangerőt ne utánozzuk, miként a bizonytalan vagy félénk viselkedést (öö, izé, dadogás stb.) se. Pozitív érzelmi tónus esetén utánozhatunk, negatív tónus esetén semlegesen és empatikusan lépjünk fel.
Gesztusok
Más személyek gyakran használt gesztusait könnyen leutánozhatjuk, de képesnek kell lenni a gesztus-tendenciák memorizálására és azok későbbi felhasználására. Mindenki máshogy, többet vagy éppen kevesebbet használ bizonyos kéz-és fejmozdulatokat. Mikor kiválasztjuk, milyen gesztusokat használunk, csak azokat memorizáljuk, melyeket a másik pozitív érzelmi tartalommal asszociál. Például, ha a partnerünk ütemes kézmozdulatot tesz, miközben negatív dologról beszél, ezt a gesztust el kell távolítanunk a viselkedésünkből. Ha pedig az illető az ujjaival OK jelet formál, miközben pozitív dolgokról beszél, ezt az információt el kell raktároznunk, hogy később fel tudjuk használni.
Légzés és pislogás
A légzés sebessége mindenkinél váltakozik. Nem szükséges azt számolni, hogy a másik személy percenként hányszor vesz levegőt, csak a lassú és gyors levegővétel megjelenését kell megfigyelnünk és utánoznunk. A beszélgetés első pár perce során le kell utánoznunk a másik légzését, majd egy idő után le kell lassítani a sajátunkat, ha az alany már követi a mi testbeszédünket. Mikor a tudatalattit szeretnénk megszólítani, utánozhatjuk a partner légzését úgy is, hogy akkor kezdünk el beszélni, amikor kifújja a levegőt, és amikor levegőt vesz, abbahagyjuk. Egy átlagos ember percenként 17-25 pislogást végez. Ha érdeklődünk, kíváncsiak vagyunk, jól szórakozunk, a pislogási számunk jelentősen lelassulhat, 3-7-re. Stresszes és érzelmileg megterhelő események hatására ugyanakkor a pislogási számunk akár az 50-et is elérheti.
