Keressünk nyomokat!
A bizalomépítés kulcsa, hogy a társalgás során a másik féllel olyan közös nevezőket találjunk, amelyek azt sugallják, hogy hasonlítunk hozzá. Egy jól kivitelezett bizalomépítő társalgás végkimenetele, hogy a másik ember megkedvel minket és ránk fókuszál. Amikor valaki beszél, többtucatnyi viselkedésbeli nyomot hagy maga után, attól függetlenül, hogy miről beszél. Nézzük meg, hogyan fedhetjük fel ezeket?
Melléknevek
A melléknevek megmutatják, hogy a beszélgető partner hogyan látja a világot, hogyan gondolkozik a negatív dolgokról és miként látja a pozitívokat. Figyeljük, milyen mellékneveket használ! Később ugyanis, akár negatív akár pozitív érzést akarunk kelteni a másikban, jobb hatásfokot érünk el, ha ugyanazokat a mellékneveket használjuk, mint a beszélgető partnerünk. Természetesen ne próbáljunk meg megjegyezni minden melléknevet, amit a másik használ, de 4-5 szót érdemes mind a pozitív és mind a negatív oldalról megjegyezni.
Gesztikulációs Elhelyezkedési Tendencia (GET)
Az emberek mozdulatai és gesztusai mindig a gondolataikhoz és érzelmeikhez képest változnak. Ha odafigyelünk a gesztikulációs szokásaikra, olyan adatokhoz juthatunk, melyeket később felhasználhatunk tudatalatti döntések meghozatalára. Ha egy ember inkább a bal kezével gesztikulál, mikor negatív vagy általa nem kedvelt témákról esik szó, akkor valószínűleg a kezeivel, szemeivel, fejmozdulataival és általános testhelyzet-változtatásaival is bal irányba mozdul, ha számára negatív dolgokról esik szó. Ha megjegyezzük, hogy a másik fél melyik oldalát használja, majd ugyanazokat a gesztusokat megtükrözve produkáljuk, kiválthatjuk, hogy az alany bizonyos témákkal kapcsolatban negatívan vagy pozitívan érezzen. Ha elvesztettük a másik figyelmét, két gyors trükkel gyorsan helyre lehet állítani. Az egyik, amikor a beszélgetésben a másik felet a saját nevén szólítjuk, a másik, amikor megérintjük a pozitív dolgokra asszociáló oldalán levő kezét.
Érzékszervi csatornák
Egy beszélgetés során rengeteg információt tudhatunk meg a partnerünk szóválasztásaiból, arról, mely érzékszervi csatornája dominál az információ-feldolgozás során. Figyeljük meg, hogy az alábbi négy közül mely típusba tartozik a beszélgetőpartnerünk, és használjunk ennek megfelelő szavakat a vele való interakció során!
- Vizuális. Inkább látás alapján tanul, kevésbé vonja el a figyelmét egy zaj vagy hang, de sokkal nehezebb a fókuszát fenntartani. Az alapján dönt, hogyan „néznek ki” a dolgok. Olyan szavakat használ, mint: látom, nézem, képzeld el, ködös, világos stb.
- Auditív. Nagyon jó hallgató, aki könnyebben befolyásolható a hangsúlyunk vagy tonalitásunk változtatásával. Képes hosszabb gondolatmenetekre figyelni, zenei érzéke kiváló. Szóhasználata: jól hangzik, ez hallatlan, hallgass meg, csendes, ordít róla, hangoztat stb.
- Kinesztetikus. Lassabban lélegzik, jól reagál a fizikai érintésre, beszélgetés során közelebb áll partneréhez. Szóhasználata: megkaparint, megfog, megérint, nehéz, jó érzés stb.
- Audio-Digitális. A digitális nyelvhasználat elemei olyan szavak, amelyek nem sorolhatók az érzékszervi csoportokba. Tárgyilagosak, objektívek, logikusak. A tudományos értekezések szinte csak ilyen szavakat és kifejezéseket vonultatnak fel. Az ilyen típusú emberek inkább befelé, saját magukra fókuszálnak, amikor információt dolgoznak fel, lefelé néznek. Többet beszélnek magukban, mint a többi típus. Szóhasználatuk: gondolni, érezni, megfontolni, latolgatni, tanulni, tervezés, tények, kritérium stb.
