Elsősorban a genetika, nem pedig a neveltetés befolyásolja az étkezési szokásokat - derült ki egy frissen publikált kutatásból. Ez persze sajnos nem változtat azon, hogy a magyar tinédzserek rendkívül rossz egészségügyi állapotban és általános kondícióban vannak.
A legújabb kutatások szerint az ételek szélesebb választékának elutasítása nagyrészt a genetikai háttérrel magyarázható, nem pedig a neveltetéssel. Egy tanulmány megállapította, hogy a gyerekek válogatóssága hétéves korban éri el csúcspontját, és ez a tulajdonság 16 hónapos kortól 13 éves korig alig változik.
A kutatók, akik 2400 ikerpárt vizsgáltak, rámutattak, hogy az egypetéjű ikrek étkezési szokásai sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint a nem egypetéjű ikreké, ami a genetika szerepét hangsúlyozza.
Bár az íz az ételválasztás első számú mozgatórugója, a genetikai különbségek inkább azt határozzák meg, hogy az agy hogyan reagál rájuk. Vagyis nem feltétlenül a szülő a hunyó, ha rosszevő a gyermek, ez fontos tanulság - írja az economx.hu.
Közös étkezések és az agy szerkezete
A DNS-beli különbségek a válogatósság 60%-át, majd 74%-át magyarázták a gyerekek életkorának előrehaladtával. Az étkezési szokásokat befolyásoló környezeti tényezők, mint például a családi étkezések és a környezetükben élők táplálkozási szokásai szintén jelentős hatást gyakorolnak a kicsikre. A közös étkezések különösen fontosak a változatos táplálkozás elősegítésében.
Nicola Pirastu kutató szerint az íz és szaglás receptorokat befolyásoló genetika azonban kevésbé fontos, mint az agy eltérései, amelyek azt határozzák meg, hogyan reagálunk az ízekre.
A genetikai ismeretek bővítése segíthet az egészséges táplálkozásra való áttérés ösztönzésében, de akár új gyógyszerek kifejlesztésével is, amelyek az egészségesebb ételek felé terelhetik az embereket. A kutatás eredményei tehát nemcsak a gyerekek étkezési szokásait, hanem a táplálkozási preferenciáinkat is új megvilágításba helyezik.
Magyarország nagyon rosszul áll
A táplálkozási szokások alakításának már csak azért is kulcsszerepe van, mert a magyar tinédzserek igencsak elhízottak és rossz kondícióban vannak. Nyár végén derült ki például, hogy 30 vizsgált országból a 24. helyen állnak a magyar tinédzserek kardiovaszkuláris fittség tekintetében. A covid alatt sokat romlottak a mutatók.
Míg a fiúknál a 12. évfolyamra az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent, addig a lányoknál majdnem a felére, ami azt eredményezi, hogy a végzős lányoknál csak minden harmadik tudja elérni az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén - ezek pedig rendkívül rossz adatok.
