Tíz frissdiplomás magyar fiatalból kilencnek van munkája – derült ki friss, uniós adatokból. Ezzel a 87,9 százalékos foglalkoztatottsági rátával Magyarország igen kedvező helyen áll az uniós rangsorban.
Magas a diplomás fiatalok foglalkoztatottsági aránya Magyarországon
Az Eurostat friss elemzése szerint az elmúlt három évben végzett, tanulmányokat a felmérés időpontjában nem folytató, 20 és 34 év közötti fiatalok 83,5 százaléka rendelkezett munkával tavaly az EU-ban. Ez új foglalkoztatottsági rekord ebben a korcsoportban.
A magyar érték ezt is felülmúlja (87,9 százalék). Ezzel a rátával a hatodik legjobb helyen állunk az uniós összevetésben.
Magyarországon a munkával rendelkező friss diplomások aránya 94,7 százalék, míg a szakképzett középfokú végzettségűeké 83,5 százalék. Más középfokú intézményben, például gimnáziumban végzetteknél 76,3 százalékon áll a mutató.
A Portfolio megjegyzi, az EU célja, hogy 2025-re a középfokú szakképzésben végzettek foglalkoztatottsági aránya elérje a 82 százalékot. Ez az érték jelenleg 81 százalék az Unióban. Magyarország ezt a célt teljesítette.
Kevésbé keresik a cégek a diplomásokat, mint a korábbi években
A Profession.hu adataiból pedig februárban derült ki, a cégvezetés és menedzsment; a jog, jogi tanácsadás; valamit a marketing, média, PR volt a három legkeresettebb terület a munkavállalók részéről a diplomát igénylő munkaterületek között az elmúlt egy évben Magyarországon. A munkáltatók pedig elsősorban a fogorvos, orvos, szakorvos; a minőségbiztosítási mérnök; a tanító, tanár, pedagógus; valamint a mérnök vezető területeken kerestek diplomával rendelkező alkalmazottakat. Emellett egy pályakezdő átlagos bérigénye nagyjából nettó 308 ezer forint volt 2023-ban.
A portál kutatása arra is rávilágított, csökkent a diplomát elváró hirdetések aránya az elmúlt években. Például amíg 2020-ban az összes hirdetés 34 százaléka tartalmazott felsőfokú végzettségre vonatkozó kritériumot, 2022-ben csak 26 százalék, tavaly pedig 25 százalék.
Olyan munkakörökben van még mindig nagy jelentősége, ahol jogszabály írja elő. Például az oktatói, pedagógiai, egészségügyi pozíciók, vagy azok a hiányszakmák, ahol esszenciális a felsőfokú képzettség, például a mérnöki állások
– nyilatkozta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója a napokban.
A szakember szerint az igény csökkenése a felsőfokú végzettségre például azzal magyarázható, hogy megváltozott a munkaerőpiacon a kereslet-kínálat aránya. Emellett fajsúlyosabbá vált a felvételkor a jelentkező attitűdje, a hozzáállása és a benne rejlő potenciál.
