Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság kétévente, az úgynevezett konvergenciajelentésben összegzi, hogy hol állnak az euró bevezetéséhez vezető úton azok az EU-s tagállamok, amelyek a saját nemzeti valutájukat használják.
A jelentés készítői Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot vizsgálták és megállapították: 2002 óta valamennyien "korlátozott" lépéseket tettek az euró bevezetése felé. (A bolgárok már idén szerették volna bevezetni az eurót, de nem teljesítették a szükséges feltételeket, A szerk.)
- Ami az árstabilitási kritériumot illeti , a vizsgált országok közül ötben – Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában – az átlagos infláció jóval a 3,3%-os referenciaérték felett volt, míg Svédországban valamivel meghaladta ezt a szintet.
- A költségvetési hiány mértékében 2023-ban Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia túllépte a GDP 3%-os referenciaértéket.
- A GDP-arányos államadósság 2023-ban Magyarország kivételével valamennyi vizsgált országban a 60%-os referenciaérték alatt volt. 2024-ben és 2025-ben a költségvetési egyenleg várhatóan továbbra is meghaladja a referenciaértéket Magyarországon, Lengyelországban és Romániában.
- Ami az árfolyamkritériumot illeti , csak a bolgár leva vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM II).
- Ami a hosszú távú kamatszintek konvergenciáját illeti , a vizsgált hat ország közül háromban (Lengyelország, Románia és Magyarország) a 4,8%-os referenciaérték feletti értéket rögzítettek.
Mikor lesz magyar euró:
Matolcsy György jegybankelnök Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő kérdésére tavaly novemberben írásban fejtette ki, az MNB „elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett”. Azonban úgy látja, „Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén”. Az elnök azt írta, az MNB az euróövezethez csatlakozás feltételrendszereként ismert maastrichti kritériumoknál szigorúbban gondolkodik az euró bevezetéséről. Emiatt dolgozták ki - valamint publikálták 2020-ban - a Maastricht 2.0-nak nevezett feltételrendszert. A dokumentum „az eredeti nominális kritériumok finomhangolásán túl új reálkritériumokat is figyelembe vesz”. Ezen szempontok alapján pedig kijelentette, „Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén”.
A magyarok többsége, 72 százaléka az euró bevezetése mellett van – derült ki az Európai Bizottság felméréséből, amit még tavaly áprilisban készítettek hat, az euróövezeten kívüli tagállamban. Az eredmény szerint összességében a válaszadók 58 százaléka támogatja az euró bevezetését a saját országában. A támogatás Magyarországon és Romániában (71%) a legerőteljesebb, majd Lengyelország (55%), Svédország (54%), Bulgária (49%) és Csehország (44%) következik.
