25 éves az Európai Központi Bank, amely az euró koordinálására és kezelésére jött létre 1998-ban. Ez alkalomból a Kossuth Rádió Felfedező című műsorában beszélgettek az euró eddigi pályafutásáról és értékeléséről Matolcsy György jegybankelnökkel.
A jegybankelnök elmondta, hogy nagy rokonszenvvel figyeli Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi elnökének munkásságát, mert nekünk, magyaroknak 2011-ben francia gazdasági és pénzügyminiszterként kiváló tanácsokat adott. Például azt, hogy nem szükségszerű az IMF jelenléte Magyarországon, a szoros kapcsolat lezárható, ezért így is jártunk el – tette hozzá.
Majd kiemelte, az elmúlt 25 év tele volt meglepetésekkel, óriási gazdasági válságokkal. Az elején egy óriási ígéret volt az euró az európaiak részére, az amerikaiak részére pedig egy komoly kockázat. Ugyanis az amerikaiak joggal gondolhatták azt 1999-ben – az euró bevezetésekor –, hogy az euró kihívja maga ellen a dollárt, és a helyére kíván világvalutaként felkapaszkodni. Ez nem alaptalan aggodalom, az amerikaiak voltak ellenérzéseik az eurózónával szemben annak első szakaszában, sőt pénzügyi hadviselést is folytattak az euró ellen – mondta a jegybank elnök.
Ezért az, hogy eurózóna és az Európai Központi Bank elmúlt 25 évének legnagyobb eredménye, hogy fennmaradt.
A Magyar Nemzeti Banknak van egy világos, határozott, mindenki számára érthető álláspontja: kötelező bevezetnünk az eurót, ami egy kettős döntés lesz, a magyar kormány és az Európai Bizottság közös döntése – mondta Matolcsy György a híradó.hu beszámolója szerint.
A mi álláspontunk az, hogyha elérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének közel 90 százalékát, akkor már érettek leszünk az euróra
– fogalmazott. Matolcsy György mindezt 2030-ra datálja. Előtte bevezetni az eurót felelőtlenség lenne.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara májusi küldöttgyűlésén azt mondta, hogy a KT azzal kalkulál, bár a fogyasztói árindex februárban 25,4 százalékos volt, 2024 nyarára 3 százalék körülire eshet.
Hozzátette, az államadósság jóval 70 százalék alá csökkenhet a következő év végére, amíg az államháztartási hiány 2,9 százalék körül alakulhat. A magyar GDP idén 1, jövőre pedig 3,5-4 százalék közötti bővülést mutathat. Továbbá 10 százalék alá kerülhet az infláció az idei év végére, valamint a számításaik szerint a következő esztendőben is tovább zsugorodhat. Mindezek hatására pedig az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország.
A kormány egyelőre jegelné az euró bevezetésének kérdését. Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly ősszel közölte, el lehet gondolkodni a belépésen az ERM 2-es árfolyamrendszerbe (gyakorlatilag az euró bevezetésének az előszobája), de egyelőre nincs szó a valuta bevezetésének előkészítéséről.
