Így értékelték az elemzők a márciusi, továbbra is aggasztóan magas inflációs adatokat

A maginfláció jelentős emelkedése széleskörű inflációs nyomásra utal, a vártnál mégis kevésbé gyorsult márciusban az infláció, amiben a központi árintézkedések mellett az üzemanyagok árának tavalyi megugrása jelent meg - kommentálták a márciusi inflációs adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.


A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. A maginfláció a februárihoz képest 1,0 százalékponttal 9,1 százalékosra emelkedett. Az elemzők 8,6-8,7 százalékos márciusi inflációra számítottak.

Egy

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint jó hír, hogy a várakozásokhoz képest alacsonyabb lett az éves inflációs mutató, rossz hír ugyanakkor, hogy továbbra is gyorsult az áremelkedés üteme. Nem egy-egy termék vagy szolgáltatás kiugró áremelkedése felelős a magas inflációért, hanem rendkívül széleskörű az inflációs nyomás. A maginfláció 2001 nyarán, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt 9 százalék felett - emelte ki. Az ING Bank előrejelzése szerint még az árstopok esetleges meghosszabbítása esetén is az infláció 9 százalék felett tetőzik majd valamikor június-júliusban, az idei éves átlagos infláció pedig a 8,0-9,0 százalékos sávba várható. Az MNB kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban, az effektív kamat 8,00-8,25 százalékra is emelkedhet az év közepére. Az ING Banknál egyre kevésbé tartják valószínűnek, hogy 2023-ban visszatérjen az infláció a 3 százalékos célhoz.

Kettő

Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzőjének kisebb meglepetést okozott, hogy a vártnál lassabb volt az infláció márciusi gyorsulása. A megelőző hónaphoz képest az üzemanyagok áremelkedése érdemben lassult, ami az ársapka mellett a magasabb bázisra vezethető vissza. Az élelmiszerek, szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ellenben gyorsult, ami elsősorban az energiaárak növekedésére vezethető vissza - állapította meg. A több eurózóna országban is látható kétszámjegyű inflációtól a magyar gazdaságot elsősorban a hatósági árak védik, azonban, ha az ukrajnai konfliktus nem rendeződik rövid időn belül, akkor az infláció további emelkedésére lehet számítani - állapította meg Molnár Dániel.

Három

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az üzemanyagokra, a lakossági energiára vonatkozó hatósági árak fogják vissza a drágulás ütemét, a bizonyos élelmiszerekre vonatkozó árplafon csak kismértékben gátolja az infláció gyorsulását. Ezek nélkül 12 százalék felett lenne az éves infláció. A magas élelmiszer-infláció továbbá azt is sugallja, hogy az árstopos termékeknél fellépő kedvezőtlen hatást más élelmiszerek árának emelésével próbálják ellensúlyozni. Németh Dávid is hangsúlyozta, hogy a maginfláció emelkedése fokozódó árnyomást jelez a gazdaságban. Kiemelte: Magyarországon az infláció alakulása nagyban függ attól is, hogy hatósági árak meddig maradnak érvényben. A mostani kilátások alapján az éves átlagos infláció 9 százalékos lehet és az év végén, decemberben is még 7 százalék felett lehet a mutató - prognosztizálta a K&H Bank elemzője.

Négy

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint annak ellenére gyorsult az infláció márciusban, hogy az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti megugrása, illetve a november második felétől bevezetett árplafon önmagában 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelhette volna az inflációt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció megugrása felülmúlta a várakozásokat. Az ukrajnai háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek. Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-60 százalékkos elszállásának. További felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai és a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust - jelezte az elemző. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozását 8,2 százalékra emelte a Takarékbank, de Suppan Gergely megjegyezte, hogy az infláció ennél sokkal magasabb is lehet, a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság miatt.

Öt

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a márciusi inflációs adatok részletei még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás, a belföldi, de főként az importált infláció masszív dinamikát mutat. Úgy látja, hogy az árdinamika érdemi enyhülése az év második felében következhet be és meglehetősen lassú lehet, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát. A munkaerőpiac továbbra is szűkül, ami masszív bérnyomást eredményez. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett expanzív fiskális expanzió (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, stb.) is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezőként. Az árstopok fenntartását irányozta elő a héten a kormányzat, ami egyrészt masszív költséget jelenthet a terhet viselőknek: akár a büdzsének, akár az érintett vállalati körnek, másrészt a megemelkedett inflációs időszak elnyújtását eredményezheti - vélekedett az Erste Bank elemzője. Az átfogó inflációs mutató jövőre térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése csak 2024-ben következhet be - véli Nagy János.


The Conversation

Ne hagyd ki!