Kaja, pia, cigi, benzin

Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen.

Az élelmiszerek ára 3,7,

• ezen belül az étolajé 30,6,
• a munkahelyi étkezésé 9,2,
• a margariné 9,1,
• a baromfihúsé 8,9,
• a liszté 8,2,
• a büféáruké 7,2,
• az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 10,5, ezen belül a dohányáruk 17 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 4,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a szobabútorok 10,8, az ékszerek 10,5, a konyha és egyéb bútorok 8,3, az új személygépkocsik 7,9 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 21,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 12,9 százalékkal magasabb lett. A szolgáltatások 2,8, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 12,1, az üdülési szolgáltatások 9,8 százalékkal drágultak.

Mit lép a jegybank?

A júniusban kezdett kamatemelési ciklus harmadik lépéseként augusztus 24-én újabb 30 bázisponttal 1,5 százalékra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács. A lépés várható volt, az elemzők erre számítottak. A többi meghatározó kamatot szintén 30 bázisponttal emelték meg. Az egynapos betét kamata 0,25-ről 0,55 százalékra nőtt (ez két hónapja még a negatív sávban volt), az egynapos és az egyhetes fedezett hitelé 2,15-ről 2,45 százalékosra. Idén júniusban és júliusban is 30 bázispontos volt az emelés, előbb a rekordalacsony 0,6-ról 0,9 százalékosra, majd onnan 1,2-re emelték az alapkamatot. Az MNB vezetői még június elején jelentették be, hogy megkezdik a monetáris szigorítást, ennek az egyik legfontosabb, mindenki számára jól látható eszköze az alapkamat-emelés.

Miért van rá szükség?

Mert elszaladt az infláció. Az MNB hivatalos célja a 3 plusz-mínusz 1 százalékos inflációs sáv elérése, ehhez képest a pénzromlás éves mértéke májusban 5,1 százalékos volt, majd az első kamatemelés után felugrott 5,3 százalékra, később visszacsúszott 4,6 százalékra. Most pedig 4.9-en állt meg. A hivatalos inflációs cél eléréséig további emelésekre lehet számítani.