A mérleg vegyes, a teljesítmény közepes. Így értékelte a jegybankelnök az ország gazdasági, járványkezelési eredményeit a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében. Ebből idézünk néhány fontosabb megállapítást.


Magyarország a válságkezeléssel az uniós országok között a GDP-növekedés terén a 15. helyezést érte el, a családok fogyasztását tekintve az 5. helyet, a beruházások terén pedig a 20. helyet. Ezzel szemben az úgynevezett kormányzati fogyasztás terén csak a 25. helyezést, az exportban és a foglalkoztatás terén a 11., a bérek növekedésében a 3. helyet, a ledolgozott munkaórák terén pedig a 8. helyet érte el a magyar teljesítmény. Ugyanakkor a háztartások és a vállalatok hitelállományának bővülésében az első helyen állt az ország.

A hitelek kihelyezése jelentősen bővült a válság során - a vállalati hitelállomány csaknem 10 százalékkal, a háztartásoké mintegy 9 százalékkal nőtt -, ami döntőnek bizonyult a gazdasági válság kezelésében

-írja a jegybankelnök.

A sikerek

Ide sorolta a jegybankelnök a hitelmoratóriumot és az NHP hajrá hitelprogramot.

A kormány, az MNB és a bankrendszer együtt gyorsan és határozottan hozták meg azokat a döntéseket, amelyek a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak. Ez tette lehetővé az így is csak közepes, 15-17. helyet érő GDP teljesítményt

- tette hozzá Matolcsy György.

Az eredményeket erősítették a korábbi sikeres pénzügyi reformok, hiszen, mint írta a 2010 utáni 12 gazdaságpolitikai fordulatra épülő 12 jegybanki fordulat tette lehetővé a 2020-as válságkezelés első helyet érő hitelezési teljesítményét. A hitel-központú válságkezelés azonban csak azért lehetett sikeres szerinte, mert a családok és a vállalkozások bíztak a jövőben és abban, hogy a gazdaság visszaáll a korábbi évtized sikeres működésére. A hitelezés és a kormányzati támogatások, valamint a vállalkozói bizalom képes volt megőrizni a korábbi foglalkoztatási szintet. Rekord mértékben vonzotta a külföldi tőkét az ország, aminek értéke és fejlett szerkezete már a válságban is erősítő injekciót adott a gazdaságnak. Az igazi növekedési többlet ennek köszönhetően még a következő években várható.

Gyengeségek, kudarcok

Az állami beruházások lassú beindítása

A kormány szándéka ellenére sem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat.

A lakásépítés bizonytalanságai

2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, majd csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra az adó mértéke. Ezt még év közben kellett volna meglépni.

Az egészségügy elmaradt reformjának hatása

A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a „normál" működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött.

A digitális átállás hiánya

Egyértelműen azok az országok voltak jobbak, amelyek előrébb tartanak nálunk a digitális átállásban.

A versenyképességi reformok elmaradása

Egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között. Aki versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk.

A teljes cikket ITT megtaláljátok.

A kormány máshova helyezi a hangsúlyokat

Nemrégiben nem várt helyről érkezett megerősítés: az IMF jelentősen javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését. Májusban még 4,3 százalékos növekedést vártak, ma kiadott jelentésükben már 6,2 százalékos bővülést jeleznek előre a magyar gazdaságban az idei évre, írta a napokban a közösségi oldalán a pénzügyminiszter. Varga Mihály bejegyzése szerint a jelentésben kiemelik, hogy a kormány gyorsan és határozottan reagált a válságra. Elismerően írnak a gazdaságvédelmi intézkedésekről, a támogató költségvetési politikáról, a munkahelyek megvédéséről és a beruházások ösztönzéséről.

A pénzügyminiszter azt is felidézte, hogy az elmúlt időszakban az Európai Bizottság és a Takarékbank is növelte a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését, utóbbi már 7,7 százalékos növekedést vár, júniusban 5 helyet léptünk előre a versenyképességi rangsorban, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint a nálunk működő német vállalatok 88 százaléka ismét Magyarországot választaná beruházásához. Vagyis a kormányzati értékelésben az eredmények, a sikerek hangsúlyosabban jelennek meg, mint Matolcsy véleménycikkében. A gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs a múlt pénteken tette közzé, hogy milyen intézkedésekkel pörgetné föl az országot, a csomagról ITT írtunk részletesen.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!