Európa lakossága ugrásra készen várja, hogy a korlátozások feloldása után végre költeni kezdhesse a pénzét, ami nem veszélytelen.
Az emberek várhatóan megrohanják a fodrászatokat, a vendéglőket és az utazási irodákat, miután a bezártság alatt kényszerűen nőttek a megtakarításaik (már akinek). A költekezés azonban hirtelen feljebb nyomhatja az árakat, vagyis felpörgetheti az inflációt. A feltételes mód indokolt.
Az előrejelzések szerint az eurózóna tavalyi inflációs adata 0,9 százalék lesz és legalább két tényező fékezi a pénzromlás felgyorsulását. Az egyik, hogy a kontinensen a reméltnél lassabban halad a lakosság beoltása, a másik, hogy régen látott szintre emelkedett a munkanélküliség.
A Napi.hu azt írja, a közgazdászok fekvő K alakú kilábalásra számítanak, amelyben egyes ágazatok meredeken elindulhatnak fölfelé, míg mások szerényebb bővülésre számíthatnak. Ezt azt is befolyásolja, hogy az egyes kormányok különböző gazdaságösztönző programokat futtatnak, és az uniós helyreállítási alap költései lassan indulnak. A németeknél például a fodrászok emelnek, miközben a szállodák engedményekkel csábítják a vendégeket, a vendéglők pedig tartják az árakat.
Kilátások
Az inflációt várók azzal érvelnek, hogy az államok és a központi bankok válságkezelés címén irtózatosan sok pénzt öntöttek a gazdaságba, ami elkerülhetetlenül pénzromláshoz vezet. Azok a fogyasztók, akiknek stabil volt az állása a pandémia alatt, sok pénzt tehettek félre, miután nem tudták elkölteni például utazásra. A Bloomberg becslése szerint tavaly a megszokottnál 300 milliárd euróval több pénz folyt be az eurózóna bankjaiba a kiadási lehetőségek korlátozottsága miatt. A magyar felső tízezer vagyona is szépen növekedett.
Az Európai Központi Bank úgy látja, hogy lesznek ugyan itt-ott megugró árak, de a központi ösztönzések, például adókedvezmények kifutása fékezni fogja a drágulást. A bank 2021-re egyszázalékos, áremelkedés jósol az eurózónában, amit 2023-ra is csak 1,4 százalékra megy fel.
