A szakértő szerint igen fontosak a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai Magyarország külső finanszírozása szempontjából. Azonban ezek az összegek évek óta csökkennek, és a jövőben tovább zsugorodhatnak.
Egyre kevesebb pénzt küldenek haza a külföldön dolgozó magyarok
A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján elhangzottak szerint az elmúlt évtizedben a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai jelentősen nőttek. A GDP 2-3 százalékát tették ki Magyarországon, ami kiemelkedik a régióban.
Az utalások megközelítették az 5 milliárd dollárt 2018-ra. Azonban ezután csökkenésnek indultak az értékek. 2021-re 3,5 milliárdra, 2022-ben pedig 3,8 milliárd dollárra (akkori árfolyamon durván 1420 milliárd forintra) estek vissza.
Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza elmondta, ezek a hazautalások stabilabbak, mint az EU-források, valamint az FDI-beáramlások.
Az intézet szerint az utalások összegében 2023-2028 között enyhe negatív hatás várható, mivel az Egyesült Királyságban, az eurózónában és a Magyarországon élő magyarok száma is várhatóan csökkenni fog. Emiatt az átutalt éves összeg 3,6 milliárd dollárra zsugorodhat 2028-ra.
A 24.hu megjegyzi, az ENSZ adatai szerint 2020-ban több mint 714 ezer olyan magyar élt külföldön, aki Magyarországon született.
10-ből 6 magyar fiatal nyitott a külföldi munkavállalásra
Egyébként a munkahelyválasztásnál a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges. Ezt követi a munkahelyi légkör és a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol nem kell tartani a leépítéstől - közölte áprilisban a Randstad.
A nemzetközi HR szolgáltató friss kutatása arra is rámutatott, hogy e szempontok súlya jóval magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Ezért úgy vélik, hogy - az európai átlaggal szemben - Magyarországon jóval kevesebb figyelem irányul a munka tartalmára, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése.
Azt is megállapították, hogy Magyarországon a munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest. A megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30 százalékuk tervez váltani a következő fél évben.Minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 évesek csaknem 20 százaléka váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9 százaléka.
Magyarországon a megkérdezett felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12 százalék feltétel nélkül, 45 százalék pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Csaknem ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5, illetve 37,7 százalék). A középfokú végzettségűek viszont kicsivel kevésbé mobilisak.
A felmérés alapján a 18-24 éves magyar munkavállalók 59 százaléka nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy Magyarországtól nyugatabbra vállaljon munkát.
A Randstad független munkaerőpiaci felmérésében 32 ország csaknem 173 ezer, 18 és 64 év közötti munkavállalója vett részt 2024 januárjában; Magyarországon 7568-an vettek részt a kutatásban.
