Egy friss felmérés szerint százból csupán hat fiatal biztos benne, hogy tíz év múlva is Magyarországon fog élni és dolgozni. A válaszadók harmada pedig úgy véli, a mostaninál rosszabb helyzetbe kerül az ország 2033-ra.
A magyar fiatalok többsége játszik a külföldi munkavállalás gondolatával
Az OTP Fáy Alapítványa közölte az Impetus Research egyik új reprezentatív felmérésének az eredményeit. Azok alapján négyből három 16 és 24 közötti magyar fiatal véli úgy, nem könnyű elhelyezkedni manapság pályakezdőként Magyarországon. A felsőoktatási intézményekben tanulók fele szerint pedig az iskolában tanultak csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem segítik őket abban, hogy munkát találjanak.
Miden második megkérdezett képzeli el tíz év múlva a jövőjét külföldön, legfőképpen a magasabb fizetések és jobb munkakörülménye miatt. Azonban a fiataloknak csupán hat százaléka mondta biztosra, hogy 2033-ban is Magyarországon fog dolgozni.
Az említett korosztály 68 százaléka ítéli inkább rossznak az ország jelenlegi helyzetét. Továbbá nagyjából hasonló, egyharmad-egyharmad arányban vannak azok, akik Magyarország helyzetének romlását, illetve javulását várják tízéves távlatban.
A 24 megjegyzi, a korcsoport dolgozó részének a harmada tervez munkahelyváltást jelenleg, valamint nagyjából a fele inkább végezne más munkát, mint most.
Nagy gondok forrása lehet az elmúlt 30 év diplomáztatási kényszere
Nógrádi József, a munkaerő-felvételi ügynökségként és HR-szolgáltatóként működő Trenkwalder kereskedelmi vezetője a napokban fejtette ki, a magyarországi munkáltatóknak az elmúlt négy év gazdasági nehézségei ellenére is sikerült kigazdálkodniuk az alkalmazottjaik százalékosan kétszámjegyű béremelését. Ennek ellenére a hazai bérszínvonal uniós és regionális szinten is sereghajtó.
A felzárkózáshoz 20-25 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség a szekértő szerint (a minimálbér és a garantált bérminimum is december 1-étől emelkedett Magyarországon, melyről részletesebben például ebben a cikkünkben írtunk – a szerk.), de úgy látja, ez jelenleg nem reális elvárás a vállalatoktól ilyen gazdasági környezetben.
Emellett más munkaerőpiaci problémákra is felhívta a figyelmet. Például megjegyezte, manapság nemcsak a fiatalabb, hanem szinte minden korosztályra jellemző, hogy fontolóra veszik a hosszabb távú külföldi munkavállalást.
Továbbá úgy látja, a magyar gazdaság nehézségeihez nagyban hozzájárul, hogy a társadalmi elvárások miatt százezrek választották az egyetemi képzéseket a szakképzés helyett az elmúlt harminc évben. Emiatt szinte használhatatlan diplomával rendelkező fiatalok tömegei kerültek a hazai munkaerőpiacra az elmúlt évtizedekben.
