A társadalmi elvárások miatt az elmúlt évtizedekben magyarok százezrei választhattak szinte hasznavehetetlen diplomákat adó egyetemi képzéseket a szakképzések helyett. Ennek kedvezőtlen hatásait manapság is nyögheti a munkaerőpiac.
Nagy gondok forrása lehet az elmúlt 30 év diplomáztatási kényszere
Nógrádi József, a munkaerő-felvételi ügynökségként és HR-szolgáltatóként működő Trenkwalder kereskedelmi vezetője arról beszélt az Economx podcastjében, a magyarországi munkáltatóknak az elmúlt négy év gazdasági nehézségei ellenére is sikerült kigazdálkodniuk az alkalmazottjaik százalékosan kétszámjegyű béremelését. Ennek ellenére a hazai bérszínvonal uniós és regionális szinten is sereghajtó.
A felzárkózáshoz 20-25 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség a szekértő szerint (a minimálbér és a garantált bérminimum is december 1-étől emelkedik Magyarországon, melyről részletesebben például ebben a cikkünkben írtunk – a szerk.), de úgy látja, ez jelenleg nem reális elvárás a vállalatoktól ilyen gazdasági környezetben.
Emellett más munkaerőpiaci problémákra is felhívta a figyelmet. Például megjegyezte, manapság nemcsak a fiatalabb, hanem szinte minden korosztályra jellemző, hogy fontolóra veszik a hosszabb távú külföldi munkavállalást.
Továbbá úgy látja, a magyar gazdaság nehézségeihez nagyban hozzájárul, hogy a társadalmi elvárások miatt százezrek választották az egyetemi képzéseket a szakképzés helyett az elmúlt harminc évben. Emiatt szinte használhatatlan diplomával rendelkező fiatalok tömegei kerültek a hazai munkaerőpiacra az elmúlt évtizedekben.
Közel a bruttó 700 ezres átlagbér, de mennyit fog érni?
2023 első felében feszes munkaerőpiaci körülmények között nőtt jelentősen a garantált bérminimum és a minimálbér Magyarországon, valamint jócskán emelkedett az átlagfizetés is. Azonban mindezeknél nagyobb volt az infláció, így csökkent az átlagbér reálértéke.
Azonban az Egyensúly Intézet kutatása rávilágít, a második félévben a gyenge kereslet hatására, és az alacsonyabb bérnövekedés ellenére, a dezinflációs folyamatok miatt a reálbér újból emelkedni kezdett. De az elemzésükben így is 1,6 százalékos reálbércsökkenéssel kalkulálnak 2023-ra.
A következő időszakban gazdasági növekedést, valamint a munkaerőpiac feszessége miatt további, dinamikus bérnövekedést valószínűsít az intézet a hazánkban. Úgy látják, a bruttó havi átlagbér 666 ezer forint lehet 2024-ben, valamint 717 ezer forintra nőhet 2025-ben. A versenyszférában emiatt jövőre 6,7 százalékos, az után pedig 3,9 százalékos reálbér-növekedés várható.
Hajszállal, de 10 százalék alatt az infláció
Egyébként 2023. októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak Magyarországon. Ezen belül az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett, a háztartási energia 16,1 százalékkal lett olcsóbb, a szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, a tartós fogyasztási cikkekért pedig 0,7 százalékkal kellett többet fizetni.
A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek szeptemberhez viszonyítva.
A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően hétfőn hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást. A munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összege 266.800 forintra, a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik.
