Nagyjából a hallgatók felének lehetnek anyagi nehézségei manapság egy felmérés szerint. A tanulmányi ösztöndíjak és a szociális támogatások alapját jelentő hallgatói normatíva összegét három éve emelték utoljára. Az emelést azóta elvitte az infláció.
Stagnáló ösztöndíjak
15–25 ezer forint között mozog az átlagos havi tanulmányi ösztöndíj manapság Magyarországon az felsőoktatásban. Az alsó havi határa 2020 óta 8300 ezer forint, amivel az önköltséges formában tanulók nem is számolhatnak. Szociális támogatással további havi 16-32 ezer forint ütheti a markukat. Ebből a két forrásból összesen jellemzően 40-50 ezer forint juthat havonta a hallgatóknak az Eduline szerint.
A hallgatói normatíva alapján adható támogatás a diákoknak, melynek összege 2020. február 1-je óta 166 600 forint. Ezt a felsőoktatási intézmények a jó tanulmányi eredményű, valamint rászoruló tanulóik anyagi támogatására fordíthatják.
Ahhoz képest, hogy nem telt el sok idő a legutóbbi emelés óta, ez a pénz gyakorlatilag elértéktelenedett. (…) De az ösztöndíjak szempontjából van egy másik nagyon fontos téma is, mégpedig az, hogy vajon a tanulmányi ösztöndíj mennyire tudja betölteni ösztöndíjfunkcióját. A tanulásra fordított órák nem feltétlenül jelennek meg a tanulmányi ösztöndíj összegében
- nyilatkozta Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) január óta hivatalban lévő elnöke.
Növekvő kiadások
Telefonszámla, mobilnet: legalább 4-5 ezer FT/hó; diákbérlet Budapesten: 3 450 Ft/hó; egy átlagos fővárosi lakás albérleti díja: 145 ezer Ft/hó (ha például hárman osztoznak a lakáson, akkor fejenként 48 ezer Ft) plusz rezsi – sorolja egy budapesti egyetemista várható havi kiadásait a portál. Ezekhez jönnek például az étkezés, az öltözködés, a tisztálkodás és a szórakozás költségei.
Az EFOTT kutatása alapján 10-25 százalékkal nőttek az egyetemisták kiadásai egy év alatt. A felmérésben a válaszadó 1100 egyetemista 56 százaléka azt nyilatkozta, jelentősen befolyásolja az életét a mindennapi megélhetési költségek emelkedése.
A felmérés résztvevőinek 59 százaléka dolgozik a tanulás mellett, ösztöndíjat 30, zsebpénzt 29 százalékuk kap. 6 százalékuk nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. A növekvő árak miatt háromnegyedük csökkentette kiadásait az élet valamely területén, de így 79 százalékuk félre tud tenni valamennyi pénzt havonta.
Nem biztos, hogy jó, ha dolgoznak az egyetem mellett
Ha valakinek emelkednek a megélhetési költségei, a kutatás vagy a tanulás mellett, vagy inkább helyett úgy dönt, dolgozni kezd, hogy fenn tudja tartani magát. Ha növekednek az anyagi terhek, az átviszi a fókuszt máshová, nem tudnak a hallgatók arra figyelni, amiért tulajdonképpen ők egyetemisták: a tanulásért és az egyetemista létért. A hallgatók ilyenkor lemondanak valamiről, de ha erre kényszerülnek, akkor azt a közösségek sínylik meg
- tette hozzá a HÖOK elnöke.
Több kutatás alátámasztja, a munkavállalás az egyetemi lemorzsolódás egyik rizikótényezője. Egy korábbi OECD-felmérés szerint is növeli a munkaerőpiac vonzása annak a kockázatát, hogy a hallgatók a diploma nélkül hagyják el az egyetemet, hogy javítsanak az anyagi helyzetükön. Továbbá kérdéses, jó-e, ha a diákok diákhitelből finanszírozzák a tanulmányaikat.
A HÖOK elnöke végezetül hozzátette, előfordulhat, hogy valaki félévente 150 ezer forintra jogosult, és ezen felül ösztöndíj is jár neki. Azzal előrébb járhat, mint például egy pályakezdő tanár.
