A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitó rendezvényén mondott beszédet. Összefoglaljuk a legfontosabbakat.
Az öt csapdáról
A magyar gazdaság ma többségében magyar tulajdonban van, ami a kormányfő szerint remek hír. Ágazatokra szétbontva azonban nem ilyen jó a helyzet.
2010-2020 között látványos javulás történt a médiában, az energetikában és a bankágazatban - idézte fel a kormányra kerülésekor kitűzött célt, amelynek értelmében négy stratégiai ágazatban (a három felsorolton kívül túl a kiskereskedelemben) legyen többségi magyar tulajdon. Ugyanakkor
vannak olyan ágazatok, ahol nem állunk jól. Ilyen terület a biztosítás, a távközlés, az építőanyagipar, amin a kormány próbál változtatni. A kiskereskedelemben is rosszul állunk, ott 40 százalék a magyar tulajdoni arány.
A miniszterelnök öt csapdát lát, amelyet ki kell kerülni a következő 10 évben:
- A magas külföldi tulajdon csapdája (A beruházásokért versenyezni kell, de nem jó, ha egy kívánatos aránynál magasabb a külföldi tőke aránya).
- Az exportáló nagyvállalatok dominanciája
- A külföldi cégek kiviszik a pénzt
- Dualitás
- A vidék lemaradása
A magyar exportáló cégek számának növelése van szükség - itt vannak már sikerek, de az export árbevételével nem lehetünk elégedette. Most ennek 80 százalékát külföldi cégek adják - a cél a magyar arány emelése 20-ról 30 százalékra. Kitaposott ösvényeink vannak Nyugaton, de kellenek a nyugatinál nagyobb profittal kecsegtető piacok is. Orbán szerint ilyen a Balkán és Kína.
Egy becsületbeli ügy
A miniszterelnök hálás a pénzügyminiszternek, amiért a kérésének megfelelően nem engedte azt, hogy az államadósság 80 százalék fölé növekedjen, mint megjegyezte, kormányra kerülésekor becsületbeli kérdésnek tartotta, hogy ez ne történjen meg újra. Szerinte nem volt olyan ország, ahol a válságkezelés nem borította meg az egyensúlyt, ráadásul nálunk a munkaerőpiac is stabil maradt, a beruházások szintje is magas volt. Vagyis a járvány okozta válság magyar kezelése értékelése szerint sikeres volt.
Az infláció nem néz ki jól, de ez nem magyar sajátosság. A probléma a miniszterelnök szerint az, hogy az EU inflációs környezetben a klímapolitikában is az árakat emelő döntéseket hoz. Példaként említette, hogy Brüsszel a lakástulajdonosokat és az autótulajdonosokat akarja megadóztatni, ami tovább növelheti az energiaárakat, márpedig ez felelős ma is az infláció feléért.
Feladatok, tétek
A magántulajdonú tőkekoncentráció szempontjából hátrébb vagyunk, mint a lengyelek vagy a csehek, ezen javítani kell, a kormány ennek érdekében szövetkezik a kamarával. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hisz a magántulajdonnak kultúrateremtő erejében. Azt akarjuk, hogy az embereknek saját otthonuk, megtakarításuk, földjük legyen. Ez ugyanis azt is erősíti, hogy a saját életünkkel törődni kell, ezért a kormány nem tesz engedményeket a szociális gazdaságpolitika irányába, mert egy ilyen rendszerben, a szocializmus idejében tönkretették a gazdaságot.
Orbán Viktor felidézte, hogy (ismét) kormányra kerülve 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el. Ez a gazdaság nem az, ami 2010 előtt volt, a választás tétje, hogy az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe.
