Mutatunk kilenc problémát, amivel jelenleg meg kell birkóznia a magyar gazdaságnak. Még ki sem hevertük a koronavírus okozta válságot, máris itt van egy újabb az orosz-ukrán háború képében. A konfliktus szövődményei pedig jelentős nehézségeket okoznak idehaza is.
Egyik válság követi a másikat
Kilenc pontban nagyjából felvázolhatóak azok a legsúlyosabb problémák, amelyekkel jelenleg szembe kell néznie a magyar gazdaságnak. Az egymást érő válságok (pandémia, ukrajnai háború) negatív hatásai nyomán gyökeresen megváltoztak Magyarország kilátásai a közelmúltban. Ennek az okairól készített egy listát a Portfolio.hu.
1. Jelentősen emelkedtek az energiaárak: Egyebek között a gáz, az áram és az olaj árszintjének jelentős emelkedése Magyarországon is megdrágítja a termelést, apasztja a cégek profitját, csökkenti a beruházások számát.
2. A lakossági rezsiár elmarad a piaci ártól: Az ország egészét nem mentesíti a magasabb ár megfizetése alól a rezsicsökkentés, csupán a lakosságot. A gáz óriási piaci ára miatt jelenleg az MVM-nek hatalmas vesztesége keletkezik, ezt a veszteséget pedig az államnak kell pótolnia.
3. Nagyon magas infláció: A koronavírus-válság keresleti és kínálati zavarai már tavaly az infláció gyorsulásához vezettek. Erre rárakódott az energiaárak újabb elszállása. A 2022-es átlagos inflációra vonatkozó várakozás fél év alatt 3,5 százalékról 8-10 százalékra emelkedett. Ez elveszi az idei reálbérnövekedés jelentős részét is.
4. Gondok a költségvetéssel: Az MVM már említett vesztesége mellett a következő években a Magyar Nemzeti Bank feltőkésítési igénye is több százmilliárd forintra rúghat, amely a büdzsé alappályáját drasztikusan rontja. A koronavírus is jelentős költekezést hozott, amire az idén választási megfontolásokból rátett egy lapáttal a kormány, ami megnövekedett költségvetési hiányt eredményezhet.
5. Borul a külső egyensúly, kikényszerített az alkalmazkodásunk: A megtermelt jövedelmünk sokkal nagyobb részével fizetünk a gázért, az áramért, az olajért. Az, hogy az energiaszámla megugrása miatt többet akar költeni az állam, mint amennyije van, alkalmazkodásra kényszeríti.
6. Gyenge a forint: A magyar valuta leértékelődésének vannak pozitív hatásai is, azonban jelenleg többet árt, mint használ. A forint értékvesztése kamatemelést eredményez, ami nem segít a gazdasági aktivitáson.
7. Leül a gazdaság: Az év elején 6 százalékos GDP-növekedésben reménykedett a kormány. Az orosz agresszió közvetlen és közvetett gazdasági következményei miatt azonban a legújabb előrejelzések szerint 1-3 százalékkal mérséklődhet a lendület. Az MNB friss jelentése alapján az idén a 2,5-4,5 százalékos sávban lehet a GDP-növekedésünk.
8. Termelési kockázatok: Kínálati problémákat okozhat a közeljövőben a közvetlen orosz és ukrán külkereskedelmi kapcsolatok háború miatti megszakadása, a szankciók miatt bekövetkező piacvesztések, az ellátási láncok megszakadása, valamint az alapanyaghiány miatti termelésakadozások is.
8+1. Akadoznak az EU-s források: Az uniós források segítenék az állami beruházásokat és devizaforrást jelentenének a jegybanknak is. A támogatások azonban lassan, vagy nem érkeznek, hiszen Brüsszel nem fogadta el a magyar helyreállítási- és a 2021-2027-es kohéziós programokat.