A kormányfő a Magyarország újraindul! című konferencián kiemelte: a gyereket nevelő családokat megviselte a koronavírus-járvány miatti válság, sok olyan család van, amelynek hozzá kellett nyúlnia a tartalékaihoz. Ezért, ha sikerül elérni Magyarországon az 5,5 százalékos GDP-növekedést, a miniszterelnök azt javasolja a kormánynak, hogy a gyermeket nevelő szülőknek 2022 elején adják vissza azt a személyi jövedelemadót, amelyet 2021-ben befizettek a költségvetésbe.

Azt javaslom, hogy ezt ne szétosszuk, ne ide vagy oda tegyük, hanem egész egyszerűen adjuk vissza azoknak, akik megdolgoztak érte, akik ezt megkeresték, és utána befizették a költségvetésbe

- mondta, hozzátéve, a leggazdagabbaknak erre nincs szükségük, tehát az átlagjövedelemnél kellene húzni egy határt, és az ez alatt befizetett szja-t a gyermeket nevelő szülőknek visszaadni, hogy újra feltölthessék tartalékaikat. A kormányfő számításai szerint ez 550-580 milliárd forintot jelent.

A minimálbérről

A kormányfő szerint kétszázezer forintos minimálbérnek "kell lennie a horizonton". Azonban figyelmeztetett - ha "rázúdítjuk" egy lépésben a 200 ezer forintos minimálbért a magyar kis- és középvállalkozásokra, akkor azok tönkre fognak menni, elbocsátások lesznek, és nem teljes foglalkoztatás, hanem munkanélküliség várható. Ezért, ha magasabb minimálbért akarunk - 200 ezer forintot egy vagy két lépésben - akkor ehhez a kis- és középvállalkozásoknak segítséget kell adni az őket terhelő adók érzékelhető csökkentésével. Azt javasolta Parragh Lászlónak, az iparkamara elnökének, hogy "előre gondolkodva, egy vagy két vagy három évre akár", kössenek átfogó megállapodást a minimálbér mértékéről, és a horizontot ne engedjék lejjebb, mint 200 ezer forint.

A gazdaság újraindításáról

Ha választási költségvetést csinálunk, akkor nem lesz újraindítás, ezért újraindítási költségvetést kell csinálni, ennek a szellemében nyújtottuk be a 2022-es költségvetést

- mondta a miniszterelnök.

Az újraindítás támogatására két új operatív törzs jön létre: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter vezetésével pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs.

A költségvetési hiányról szólva kifejtette: 8,1 százalék volt 2020-ban, idén 7,5 százalék lehet, jövőre pedig 5,9 százalékot szeretnének elérni. A kormányfő a 3 százalékos hiányt jövőre nem tartja elérhetőnek, az ugyanis szerinte akkora megrázkódtatást jelentene a reálgazdaságnak, amelyet "aligha bírnánk ki".

A hitelmoratóriumról és a vállalkozások támogatásáról

A hitelmoratóriumból nem lehet "kiugrani", hanem csak értelmes menetrend szerint lehet kijönni belőle, ezért meghosszabbították szeptemberig, hogy legyen idő megállapodni, milyen változások legyenek. Érthető, hogy a pénzügyekkel foglalkozók és a bankok mielőbb vissza akarnak térni a korábbi hiteltörlesztési rendhez, de óvatos kivezetési forgatókönyv kell, és ez még tárgyalások kérdése - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök arra is kitért: ellensúlyozni kell a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára azt, hogy megszűnik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési hitelprogramja (Nhp), továbbá azt is, ha a jegybank elkezdi emelni az alapkamatot. Közölte, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítania a kkv-knak, ezeknek a forrásoknak olcsóknak, támogatottaknak, fél százaléknál nem magasabb kamatozásúaknak kell lenniük. Hozzátette: a Kavosz Széchenyi-kártya rendszere messze a legsikeresebb és legrugalmasabb rendszer, ezen keresztül a kieső Nhp-t pótolni lehet. Együttműködést szeretne kötni ez ügyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és jelentős költségvetési forrásokat ajánlana fel a kamarának, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak a korábbinál olcsóbb és nem kisebb mennyiségű hitel legyen elérhető.