A kormány közel 300 milliárd forint kiáramlását akarta elérni a nagyjából 2.000 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári vagyonból. A gyakorlatban azonban egyelőre nem tapasztalható jelentős pénzkivétel. Az emberek egyébként is inkább hiteleiktől szeretnének szabadulni, nem ingatlant vásárolni.
A kezdeti élénk érdeklődést egyelőre nem követte jelentős pénzkivét az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból ingatlancélú felhasználásra - derül ki az Economx omx cikkéből.
Meggondolták
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat 2025-től már nemcsak nyugdíjcélra, hanem lakásvásárlásra, felújításra, építkezésre vagy hiteltörlesztésre is fel lehet használni. Az adókedvezmények mellett a nyugdíjpénztári pénz felvétele után nem szükséges visszafizetni a 20 százalékos adóvisszatérítést, és az összesen 28 százalékos kamatadót sem kell megfizetni.
A kormány közel 300 milliárd forint kiáramlását akarta elérni a nagyjából 2 000 milliárd forintnyi pénztári vagyonból. Hasonlóval terveztek a pénztárak is, de most úgy néz ki, lefelé kell módosítaniuk az idevágó pénzügyi terveket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a nyugdíjpénztárak által kezelt vagyonban nem tapasztalható csökkenés, a lehetsőség iránti érdeklődés csökkenését pedig mutatja, hogy míg szeptemberben még a megkérdezett nyugdíjpénztári tagok 26 százaléka kívánta felvenni a megtakarításait ingatlancélra, addig év végén már csak 14 százalékuk tervezte ezt. Egyelőre persze nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, már csak azért sem, mert a lehetőséggel élni kívánó tagok egy része nem megfelelő dokumentációt ad le a kifizetési kérelemhez, ami meghosszabbítja az ügyintézést.
A legtöbben továbbra is inkább a lakáshiteleiket szeretnék törleszteni, csak ezt követi a lakásvásárlás.
Csúcsra jár a megtakarítási kedv
Annál is inkább megéri többször is meggondolni, hogy az ember feléli-e nyugdíj-megtakarításait, hiszen tavaly is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok által félretett vagyon tempós növekedése, és gyarapodott a taglétszám is. A nyugdíjkasszák átlagosan az inflációt jóval meghaladó, 12 százalék feletti hozamot írtak jóvá tagjaik számára.
A pénztártagok összesített megtakarításainak értéke 2024 végére a két kasszatípusban együttesen már megközelítette az új rekordnak számító 2,3 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 308 milliárd forint, azaz közel 16 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám is tovább bővült, így 2,14 millió főt tesz ki, ami szintén új csúcsnak számít.
