Elkészült a Világbank legújabb, árupiaci kilátásokról szóló jelentése. A tanulmányból kiderül, hogy az ukrajnai háború hatására óriási emelkedés várható az energia- és élelmiszerárakban a világban. A helyzet az előrejelzés szerint csak jövőre javulhat.
Idén robbanhatnak az árak
A Világbank elemzése szerint 2022-ben a globális energiaárak 50,5 százalékkal emelkedhetnek a tavalyi árszinthez képest. Kedvezőbbek azonban a kilátások 2023-ban, amikor 12,4 százalékos árcsökkenéssel kalkulálnak.
Az élelmiszerek tekintetében 22,9 százalékos drégulással számol idén a pénzintézet, jövőre azonban ebben az esetben is az árak mérséklődését várja, de kisebb, 10,4 százalékos mértékben. Leginkább a növényi étolajok drágulhatnak 2022-ben (nagyjából 29,7 százalékkal), valamint a mezőgazdasági termékek árszintjének emelkedéséért talán legjobban okolható műtrágya költsége emelkedhet 69,2 százalékkal.
Több évtizedes rekordok dőlnek meg
Az energiárak egyébként már tavaly megduplázódtak a világban, valamint az élelmiszerek is 31 százalékkal drágultak. Az energiaárak elmúlt két évben tapasztalható emelkedése kapcsán megjegyzi a Világbank, hogy a 70-es évek eleje óta nem történt hasonló mértékű növekedés. Az élelmiszerek területén pedig 2008-ig kell visszamennünk, hogy nagyobb áremelkedéssel szembesüljünk.
Az árupiacok az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb kínálati sokkját élik meg az Ukrajna elleni orosz háború hatásai miatt. Az ebből eredő élelmiszer- és energiaárak emelkedése humanitárius és gazdasági következményekkel jár. A nyersanyagok világszerte súlyosbítják az amúgy is magas árnyomást – idézi az MTI Ayhan Kouzt, a Világbank fejlesztési kilátásokkal foglalkozó csoportjának igazgatóját.
A pénzintézet várakozásai szerint a búza ára több mint 40 százalékkal nőhet az idén, és új rekordot érhet el, ami különösen nagy problémát okozhat a búzaimportra szoruló fejlődő országokban.
Keresleti nyomás
Korábban egyebek között EBBEN a cikkünkben írtunk arról, hogy milyen hatással van az ukrajnai háború például a magyarországi kenyérárakra, miután a konfliktus miatt kiesett heti 1 millió tonna ukrán export búzából, kukoricából és napraforgóból együtt, valamint emelkedtek részben a harcok miatt az energiaárak is.
A mi cégünknek van nagyjából 100 ezer tonna őrlési kapacitása, ami után tavaly 250 millió forint áramszámlát fizettünk. Ez idén 900(!) millió forint/év. Vagy utalhatnék a gázhajtású targoncáinkra, hiszen a gáz ára is négyszerese a tavalyinak. Ehhez még hozzájött a minimálbér emelése, az üzemanyagok drágulása, ami oda vezetett, hogy az eddigi 20 forintos őrlési költsége a malomiparnak 35-40 forintra fog emelkedni. (Ezt egy kiló búza megőrlésére kell érteni - a szerk.) Önmagában ezt lekövetni sem egyszerű, de a probléma ennél sokrétűbb. A költségnövekedés gondja ugyanis szinte eltörpül a búzaár robbanásszerű növekedése mellett. Ami indult tonnánként 62 ezer forintról tavaly nyáron, de már hallunk 130-135 ezer forintos árat is. Muszáj lesz ilyen magas áron is vásárolni a malomiparnak, hogy ki tudja szolgálni júniusban is a sütőipart kenyérnek valóval. Ez a 135 forintos ár azt jelenti, hogy a kilónként 150 forintos zsákosliszt-árakat 200 forintra kellene felemelni, ami jó 40 százalékos áremelésnek felelne meg – nyilatkozta a Haszon Agrár Magazinnak Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
