Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország jelentős acéltermelők

A nemzetközi acélkereskedelmet is felforgatta az orosz-ukrán háború, miután ez a két ország termelése adja a világpiac 10 százalékát. Ezen kívül a közelmúltban kihirdetett uniós védővámok is tovább bonyolítják az ágazat helyzetét. Ukrajnában ráadásul Európa egyik legnagyobb acélgyárát érhette támadás a napokban. Mi lesz a Dunaferr-rel?


Tovább növekedhet az acéltermékek ára az Unióban

Több robbanás is megrázta az Azovstal mariupoli acélgyárát néhány napja. Az ukrán belügyminisztérium az eset kapcsán Európa egyik legnagyobb acélüzemének orosz megtámadásáról beszélt. Ez az eset csak tovább mélyítheti azt a problémát, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta világszerte csökken az acélkínálat, valamint növekszik a fém ára. Ukrajnában harcok dúlnak, Oroszország ellen pedig számos gazdasági szankció van életben. Ráadásul ez a két ország adja a nemzetközi acélkereskedelem 10 százalékát – írja az Agroinform.hu.

Jayanta Roy, az ICRA indiai hitelminősítő intézet acélszakértője szerint Kína és India, a világ két legnagyobb acéltermelője pótolni tudja a világkereskedelemből kieső acélmennyiséget.

Oliver Ellermann, a Német Acélkereskedelmi Szövetség igazgatóságának tagja azonban nem ennyire derülátó. Ő abban látja a problémát, hogy az Unióban éves szinten felhasznált 150 millió tonna acél jelentős mennyisége, 8 százaléka származott korábban Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból, a távol-keleti acélszállítások pedig igen költségesek.

A német szakember említést tett arról is, hogy a covid negatív gazdasági hatásai miatt az acélár az elmúlt években az orosz-ukrán háború nélkül is rekordmagasságba emelkedett. Tavaly ősz óta például az építőiparban használt acélháló ára 72 százalékkal, a betonacélé pedig 46 százalékkal nőtt. A közelmúlt eseményeinek a fényében pedig további emelkedés várható.

A közelmúlt uniós döntései is bonyolítják a helyzetet

Tovább pumpálhatja Európában az acél árát az is, hogy az EU a közelmúltban védővámokat vetett ki az Indonéziából és Indiából származó, hidegen hengerelt rozsdamentes acélból készült termékekre. Az Európai Bizottság a döntését azzal indokolta, hogy ezzel az intézkedéssel az Unió a Kínából eredeztethető, vagy a kínaiakhoz köthető acélipai termékek ellen harcol.

Az emberközpontú gazdaságért felelős uniós biztos szerint az ilyen vámok nélkül veszélybe kerülhetne a rozsdamentes acélból készült, hidegen hengerelt lemezek és szalagok uniós iparága. Az pedig hatással lenne például az európai építőiparra, az energetikai berendezések gyártására, az infrastruktúra fejlesztésére vagy éppen a járműgyártásra is.

Mi lesz a Dunaferr-rel?

A Dunaferr magáncég, zűrös orosz–ukrán tulajdonosi viszonyokkal, csak a háború után lehet érdemben visszatérni a kérdésre – válaszolta a VG érdeklődésére Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akit a dunaújvárosi társaság várható sorsáról kérdezett a lap. A tárcavezető felidézte:a társaság megromlott anyagi helyzete miatt korábban folyamatosak voltak az egyeztetések egészen addig, amíg a nemzetközi acélárak el nem kezdtek emelkedni, illetve amíg a Dunaferr működése az osztrák partnerével indított együttműködésnek köszönhetően valamelyest nem rendeződött.

Március elején a vasmű kommunikációs ügynöksége jelezte, hogy a Dunaferr továbbra is stabilan termel, alapanyag-ellátásban addig nem volt nagyobb fennakadás. Az acélpiaci árak magasak, és emelkedik a kereslet is az acéltermékekre, ugyanakkor a társaság az egy évvel ezelőtti árszint mintegy ötszöröséért tudja beszerezni a földgázt. A kialakult háborús helyzet miatt a Dunaferr létrehozott egy rendkívüli segélyalapot, amelyen keresztül elsősorban a magyarul beszélő, az ukrajnai válsághelyzetből Magyarországra menekülőknek segít. Közel száz főnek tud azonnal munkát biztosítani üzemeiben.


Az említett zűrösségről a VG többször beszámolt: a helyzet lényege, hogy 2020-ban lejárt a vasmű több igazgatósági tagjának és cégvezetőjének a megbízatása, a helyzet pedig máig nem rendeződött, mert a vállalatvezetés nem ismerte el a többségi tulajdonos, a ciprusi Steelhold Ltd. nevében összehívott közgyűlés jogszerűségét. A bizonytalan helyzetben a Dunaferr nem jutott hitelhez, nem tudott fizetni sem. A társaságban a magyar államnak is volt 0,0004 százaléka, de tavaly augusztusban 2,201 millió forintért megvált tőle.

Más fémek és vegyi anyagok is drágulhatnak

Nem az acél az egyetlen fém, ami drágulhat a háború miatt. Korábban írtunk róla, hogy Ukrajna az elmúlt években folyamatosan növelte számos nyersanyag és fém exportját, valamint vegyi termékek hatalmas szállítójává is vált.

Oroszország pedig a globális rézkészletek 10 százalékát adja, valamint jelentős nikkel- és platinatermelő. A nikkel az elektromos járművek akkumulátoraihoz elengedhetetlen (ebben a szektorban Magyarország pont nagyhatalom), valamint a rezet is széles körben használja az elektronika.

„Az USA chipipara nagy mértékben támaszkodik az ukrán neonra. Emellett Oroszország is számos olyan terméket exportál, amelyek nélkülözhetetlenek például az autók, a félvezetők, a gyógyszerek vagy a sugárhajtóművek gyártásához"
- nyilatkozta korábban Per Hong, az amerikai székhelyű Kearney tanácsadó cég vezető partnere

The Conversation

Ne hagyd ki!