A ruha-, a kozmetikum- és a játékhamisítás magyarok ezrei állásának a megszűnéséhez vezethetett, miután néhány éven belül több tízmilliárd forint bevételkiesét okozott az őket foglalkoztató vállalkozásoknak Magyarországon – állítja egy friss jelentés.
Tízmilliárdos károkat okozhatnak a hamisítók Magyarországon
Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) friss jelentése szerint 4466 magyarországi munkahely szűnhetett meg a hamis ruhák, játékok és kozmetikai cikkek miatt 2015 és 2018 között.
Ezt azzal magyarázzák, hogy az említett termékekkel foglalkozó magyar cégeknek nagyjából 189 millió euró, azaz több mint 73,6 milliárd forint bevételkiesést okoztak a hamisítványok a vizsgált időszakban.
Az EUIPO szerint elsősorban a ruhaipart érinti a hamisítás, amelyben 3246-an veszíthették el emiatt az állásukat az említett években Magyarországon. Ezt követi a kozmetikai ipar 870 elküldött emberrel, majd a játékipar 349-cel – írja a Telex.
Vezetünk egy EU-s rangsort, büszkék lehetünk rá
Egyébként az Európai Unióban a magyarok vannak a legnagyobb mértékben tisztában azzal, mi is a szellemi tulajdon. A hazai fogyasztók csak 9 százaléka szokott elbizonytalanodni a hamis termékek felismerése terén az EUIPO egy másik tanulmánya szerint – közölte tavaly a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).
Az elemzés szerint uniós szinten a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy nagyon jól, vagy jól érti a szellemi tulajdon fogalmát. Azonban a megértés országonként jelentősen eltér: az első helyen Magyarország és Portugália áll 92-92 százalékkal, míg Dániában csak 49 százalék, Svédországban pedig 47 százalék ez az arány.
A tanulmány vizsgálta a hamisított árukkal kapcsolatos fogyasztói magatartásokat is. A magyar fogyasztók abban is élen járnak, hogy kevesen vesznek szándékosan illegális terméket, csak 9 százalékuk vásárolt ilyet. Ez az adat Dániában és Hollandiában 26-26, Bulgáriában 31, Romániában pedig 72 százalék volt.
A világhálón elérhető illegális tartalmakkal kapcsolatban a dánoknak csak 24 százaléka mondta azt, hogy elfogadhatónak tartja az internetről illegálisan, személyes használatra szánt tartalom beszerzését, míg a szlovákok 58, a szlovének 56 százalékban gondolják így. A magyar válaszadók között ez az arány 54 százalék.
A felmérés szerint az európaiak 12 százaléka tavaly kizárólag sportközvetítéseket nézett illegális forrásokon keresztül. Magyarországon ez az arány csak 6 százalék volt, míg Görögországban és Bulgáriában a sportrajongók 20-21 százalék választott illegális csatornát.
Lábody Péter, az SZTNH elnökhelyettese a hivatal közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása a feltalálók, alkotók számára kiemelten fontos, ez részben a megélhetésük forrása is. Az SZTNH minden fórumon hangsúlyozza a szellemi tulajdon védelme, illetve a hamisítványok, a hamisítás, az online kalózkodás elleni közös fellépés jelentőségét - közölte.
