Többségében a fehér, olcsó, lédig borainkra van igény külföldön.

Alacsonyabb a külföldön értékesített magyar borok átlagára azokénál, amelyeket itthon kaphatóak – ez áll a legfrissebb hivatalos statisztikákban. Ennek az oka ott keresendő, hogy legnagyobb mennyiségben az olcsó, fehér, lédig borainkra van igény külföldön, nem a drágább palackozottakra.


A legolcsóbb magyar borokra van leginkább igény külföldön

Megközelítőleg 15 százalékkal emelkedett januárban a belföldön értékesített magyar borok átlagára a tavalyi év első hónapjához képest, ezzel hektoliterenként elérte a 25,7 ezer forintot. Csökkent azonban a külföldön eladott boraink átlagára, nagyjából 10 százalékkal 24,5 ezer forintra. A tavalyi év első 11 hónapjában a borexport mennyiségben 9 százalékkal, 798,5 ezer hektoliterre, értékben pedig 1 százalékkal, 30,1 milliárd forintra mérséklődött – írja cikkében az Infostart.hu a Központi Statisztikai hivatal és az Agrárközgazdasági Intézet adataira hivatkozva.

A statisztikákból az is jól látszik, hogy külföldön leginkább az olcsóbb magyar borok iránt volt kereslet, hiszen a külpiacon értékesített mennyiség terén 63 százalékos (491,4 ezer hektoliter) volt a lédig borok aránya. A teljes kivitel 37 százalékát tették ki tehát a palackos borok (307,1 ezer hektoliter). Érdekes statisztika, hogy a teljes kivitelünk 83 százalékát a fehérborok adták a tavaly január elejétől november végéig.

Ha a külföldön keresett magyar borok átlagárát (24,5 ezer forint/hektoliter) összehasonlítjuk hazánk három neves, oltalom alatt álló vidékéről kikerült borok (Eger, Tokaj, Villány) átlagáraival, többszörös különbségeket tapasztalhatunk. Az egri vörösborok ára tavaly 8 százalékkal, 48,6 ezer forintra emelkedett idehaza. A tokaji fehérborok hektoliterét átlagosan 75,5 ezer forintért mérték, ami 5 százalékos emelkedést jelent egyetlen év alatt. A villányi borok átlagára szinte nem is változott tavaly. A 2020-as évvel nagyjából megegyezően 69,9 ezer forintba kerültek.

A behozott borok viszont szinte teljes egészében palackos borok voltak. A tavalyi év első 11 hónapjában 58 ezer hektoliter volt az összmennyiségük (ami jócskán elmarad a 798,5 ezer hektoliteres exportunktól), és 3,3 milliárd az összértékük.

Szőlőültetvények Magyarországon

Hazánk összes szőlőültetvénye egyébként 62 ezer hektárt tett ki 2020-ban. Ezekért a mezőgazdasági területekért fizettek átlagosan legtöbbet az országban, mintegy 2,4 millió forintot hektáronként két évvel ezelőtt. A területek 70 százaléka t 5 hektárnál nagyobb ültetvény, azonban a szőlőműveléssel foglalkozók 84 százaléka 3 hektárnál kisebb területtel rendelkezik. Ezzel szemben az ültetvények körülbelül 70 százalékát a gazdaságok 10 százaléka műveli.

Magyarországon az elmúlt mintegy két évtizedben a szőlőskertek területe a harmadával csökkent. Ennek elsődleges oka a borvidékeken kívüli ültevények felszámolása volt.

Az országban 22 borvidéket különböztetünk meg, amelyek közül a kunsági a legnagyobb, közel 20 ezer hektár. A szőlős területeink mintegy 70 százalékán fehér borszőlőt termesztenek. A vörös szőlőfajták dominálnak azonban a szekszárdi, villányi, soproni és az egri borrégiókban. A móri, nagy-somlói és tokaji vidéken pedig szinte nincs is vörös szőlő.

Az összterület 12 százalékán a kék kékfrankos szőlőt termelik, 9 százalékán a fehér bianca-t, 7 százalékán pedig a szintén fehér cserszegi fűszerest.

Manapság az ültetvényeink kora meglehetősen kiegyenlített: nagyjából egyenlő arányban vannak 3–9 év közötti, 10-19 év közötti és 30 évnél idősebb ültetvények – írtuk korábbi cikkünkben.

The Conversation

Ne hagyd ki!