Elemeztük a budapesti ingatlanpiacot – hogyan változtak az átlagos négyzetméter árak? Hol a legolcsóbb a panel, hol találjuk a legdrágább családi házakat és melyik kerületben kell a legmélyebben a zsebünkbe nyúlni, ha tégla építésű lakáshoz szeretnénk jutni?

A budapesti családi házak közül az I. kerületben emelkedtek a legnagyobb mértékben az átlagos négyzetméter árak decemberhez képest az idei első negyedév végére. Az eltelt három hónapban ugyanis átlagosan 15,4%-kal drágultak a használt házak, ami 229 ezer forinttal magasabb vételárat jelent négyzetméterenként. Az elmúlt 12 hónap közül 7 hónapon keresztül Budavár kerületben találhattuk a legdrágábban meghirdetett családi házakat, Terézváros mellett.

Statisztika

Fotó:Ingatlannet.hu

Ami az egy év alatt lezajlott változásokat illeti, a legnagyobb arányban a VII. kerületi kertes házak drágultak – másfélszeresére, 399 ezer Ft/m2-ről 608 ezer Ft/m2-re nőttek ezen ingatlanok átlagos árai.

Nem csak a drágulás volt jellemző

Volt, ahol nagymértékű árcsökkenés volt megfigyelhető: a VIII., illetve XIII. kerületekben rendre 29, illetve 21%-kal esett a használt házak átlagos négyzetméter ára. Ez a józsefvárosi házak esetében négyzetméterenként átlagosan csaknem 152 ezer forinttal, míg az egykori Magdolnavárosban 139 ezer forinttal alacsonyabb alku előtti árat jelent, a tavaly márciusi árszinthez képest.

Ötödével emelkedtek az árak ebben a kerületben

Ami a téglalakások kínálatát illeti, az elmúlt esztendőben az V. kerületben hirdették a legmagasabb átlagos négyzetméter áron ezeket az ingatlanokat. Itt 1,2 millió Ft/m2-es áron, míg a második legdrágábbnak számító Budavár kerületben 1 millió forint körül mozgó négyzetméter áron lehet tégla építésű használt lakásokhoz jutni.

A legnagyobb arányban Rákospalota-Pestújhely-Újpalota téglalakásai drágultak – a XV. kerületben ugyanis az eladásra meghirdetett ingatlanok alku előtti ára közel ötödével nőtt 2020 márciusa óta az idei év azonos hónapjára. Ez a változás négyzetméterenként átlagosan 122 ezer forinttal magasabb vételárat jelent.

A tégla építésű lakások átlagos árai esetében is előfordult stagnálás, illetve csökkenés. Az V., VI., XVI., valamint XIX. kerületek esetében ugyanis az árak változatlannak tekinthetők a tavaly márciusiakhoz képest: az említett területeken az átlagos négyzetméterárak 1% alatti mértékben csökkentek.

További négy kerületben csökkent az eladásra kínált lakások négyzetméterenkénti átlagos ára 1 és 2% közötti mértékben. Ez a változás ezekben a kerületekben 7-14 ezer forinttal alacsonyabb négyzetméter árakat jelent.

Itt juthatunk legolcsóbban téglalakásokhoz

Az Ingatlannet.hu márciusi statisztikái alapján a XX., a XXI., valamint XXIII. kerületekben vásárolhatunk legalacsonyabb átlagos négyzetméterár mellett tégla építésű ingatlant. Ezekben a kerületekben ugyanis átlagosan rendre 545, 541, illetve 533 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért. Csepelen az eltelt esztendő alatt 33 ezer forinttal emelkedett ez az átlagos ár, ennek ellenére idén is a legolcsóbb kerületek közt van, ami a tégla építésű lakások árait illeti.

Soroksár és Pesterzsébet lakásait ezzel szemben idén négyzetméterenként 41, illetve 28 ezer forinttal olcsóbban kínálják.

33%-kal emelkedtek az átlagos árak a XXIII. kerületben

A panellakások esetében a leginkább számottevő változás a soroksári ingatlanok esetében volt megfigyelhető – a XXIII. kerületben ugyanis harmadával emelkedtek az átlagos négyzetméter árak egy esztendő alatt. Ezzel 450 ezer forintról 602 ezer forintra nőtt az az alku előtti összeg, amelyet átlagosan kérnek a panelek négyzetméteréért.

Statisztika

Fotó:Ingatlannet.hu

A legmagasabb összeget, 725 ezer Ft/m2-t a VII. kerületben, a legkevesebbet, 481 ezer Ft/m2-t pedig a XXI. kerületben kell fizetni a panellakásokért. Csepel így az egyetlen kerület, ahol az átlagos négyzetméterár félmillió Ft alatt maradt.

Összességében elmondható, hogy a tavalyi mélypont után a fővárosi ingatlanpiac a kereslet tekintetében új erőre kapott, azonban ennek mértéke, csakúgy, mint az árváltozásoké, kerülettől és ingatlantípustól is nagyban függ.


The Conversation

Friss

FotóShutterstock

A Continental válasza Lázár kirohanására: kész visszaadni a támogatás egy részét

Az állami támogatás dolgozói létszámmal kapcsolatos feltételeit valóban nem tudják teljesíteni az autóipar lejtmenete miatt, de mindezt már korábban jelezték a kormánynak. A cég kész visszafizetni a támogatás egy részét.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Jó hír a fogyasztóknak és az állatartóknak: kikerülhet az antibiotikum a takarmányból

Egyedülálló takarmány-adalékanyag kifejlesztésén dolgozik a Dr. Bata Zrt. A kifejleszteni kívánt termék preventív alkalmazásával csökkenhetne vagy teljesen elhagyható lenne az antibiotikumok felhasználása, ezért egészségesebb állományt és a gyarapodási mutatók javulását várják a szakemberek.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Rendeződhet-e az állami és magánegészségügy viszonya?

A magánegészségügy felemelkedése már évtizedes történet, lassan egyre inkább igénybe veszi a lakosság, mint az állami egészségügyi ellátást, holott a legtöbben fizetik a TB-t. Emellett az állami egészségügyi kezelések nem minden esetben mérhetők össze komplexitásukban, előfordul, hogy egy-egy fontos szűrésre vagy beavatkozásra magánintézménybe küldik a pácienseket. Idén még nagyobb lett a szakadék a két intézményi forma közt, a piac rohamos gyorsasággal alakul át e téren is.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!