A Google felhőjét komoly kettősség jellemzi. Tavaly több mint 19 milliárd dollárnyi bevételt generált az ágazat, ami a technológiai óriások szemével nézve is figyelemreméltó. Ennek ellenére minden költséget levonva hárommilliárd dolláros veszteséggel zárta az évet a szegmens. A helyzet meglehetősen aggasztó: a keresőóriás négy év alatt több mint 17,6 milliárd dollárt, azaz nagyjából 6 265,6 milliárd forintot bukott a Google Cloud miatt.
Perspektívába helyezve: az egyik legnagyobb rivális, az Amazon Web Services (AWS) 2014 és 2018 között nagyjából ugyanannyi bevételt regisztrált, mint a Google Cloud, nyeresége azonban meghaladta a 13 milliárd dollárt.
A The Information utánajárt, mi lehet ennek az óriási különbségnek az oka.
Későn érők
A Google egyik legnagyobb hátránya, hogy „későn kapott észbe”. A keresőóriás 2014 környékén kezdte komolyan venni a felhőalapú szolgáltatásokat, ekkorra azonban már nyolc évnyi lemaradásban volt az AWS-től. A Microsoft Azure szolgáltatása is meglehetősen jó piaci pozícióban volt, előnyét pedig folyamatosan növelte, köszönhetően a nagyvállalatokkal évtizedek alatt kiépített jó kapcsolatának (itt elsősorban az Office programcsomagokra gondoljunk).
A The Duckbill Group (az AWS partnere) felhőalapú közgazdásza, Corey Quinn szerint a Google Cloud jövedelmezőségének hiánya elsősorban arra vezethető vissza, hogy a keresőórásnak irdatlan mennyiségű pénzt kell fektetnie a növekedésbe. Mikor a két vállalat bevétele nagyjából egy szinten mozgott, akkor az Amazon már egy jól kiépített infrastruktúrával rendelkezett, piacvezetőként pedig nem volt rajta akkora nyomás, mint a Google-ön.
A Google Cloud emellett jóval kevesebb magas haszonkulcsú szolgáltatást (például felhőadatbázis és elemzőszoftver) értékesít ügyfeleinek, mint az AWS. Ezek a szolgáltatások stratégiailag fontosak minden felhőszolgáltató számára: ha egy nagyobb ügyfél egyszer leszerződik egy céggel, utána meglehetősen nehéz lesz átváltania egy rivális vállalat technológiájára, éppen ezért igen nehéz elcsaklizni másoktól a jól fizető megrendelőket. Egykori AWS-dolgozók beszámolója szerint a cég ennek a stratégiának köszönheti működési nyeresége jelentős részét.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy az Amazonnak számos adatbázis- és elemzési szolgáltatása van, amelyek évente több százmillió dollárnyi bevételt generálnak, miközben a Google ilyen téren csupán egy maroknyi applikációra támaszkodik. Adatelemzési bevételének nagy része például a BigQuery nevű termékből származik, amely 2021-ben 1,5 milliárd dollárt hozott a cég konyhájára.
Mindezek mellett a Google partnerei is kiszámíthatatlanok, sokszor a vártnál lassabban veszik igénybe szolgáltatásait, ami rossz hatással van a cég árrésére. A Sabre Corp. utazási cég például 2020 elején 10 éves, körülbelül 2 milliárd dolláros felhőalapú szerződést kötött a Google Clouddal, de 2021 közepéig kevesebb mint 10 millió dollárt költött el a cégnél a várt 90 millió dollár helyett.
Sajátos üzletpolitika
A Google felhőpolitikája részeként nagy pénzeket fektetett be olyan vállalatokba, amelyek cserébe az ő felhőszolgáltatásait veszik igénybe. Ilyen például a Tempus Labs biotechnológiai startup, a CME Group származékos tőzsde és az Amwell Group távorvoslási cég. Az nem világos, hogy a Google Cloud hogyan számolja el ezeket a megállapodásokat, és hogy azok szerepelnek-e a felhőalapú eredménykimutatásban. A könyveléstől függetlenül az ügyletek olyan költségeket jelentenek, amelyekkel az Amazon általában nem szembesül.
A két cégóriás nyereségességében a vállalati kultúrájuk közötti különbség is komoly szerepet játszik. Az AWS arról ismert, hogy feszített tempójú innovációt vár el alkalmazottjaitól. A projekteknek szigorú határidőkre kell elkészülniük, ugyanis a vállalat minden évben nagyjából ugyanakkor, az éves re:Invent ügyfélkonferencián mutatja be ügyfeleinek és az érdeklődőknek új szolgáltatásai és eszközei garmadáját. Részben ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy az Amazon több mint 200 különböző felhőszolgáltatást kínál webhelyén.
Korábbi alkalmazottak beszámolói szerint a Google lazábban fogja a gyeplőt. A cég nagy mozgásteret biztosít a mérnököknek, akik semmilyen retorzióban nem részesülnek, ha nem teljesítik feladataikat időben, vagy valamilyen súlyos hibát vétenek. A helyzet akkor kezdett el javulni, amikor Thomas Kurian 2019-ben átvette a Google Cloud vezetését.
Kurian érkezése számos változást eredményezett a cégnél, egyebek között a juttatási rendszert is átalakították, illetve a fejlesztési folyamatokat is átstrukturálták. Kurian előrejelzése szerint hosszú idő után idén végre profitot termelhet az ágazat.
