Gyűlnek a fellegek
A felperesek egy 2018-as kutatásra alapozzák keresetüket, amely rámutatott, hogy a keresőóriás azután is rögzítette a felhasználók tartózkodási helyét, hogy kikapcsolták a helyelőzmények funkciót Google-fiókjaikban.
A tényfeltáró cikket először az Associated Press hírportál közölte, amelyből kiderült, hogy a Google Térkép és a Google Kereső külön beállításként az internetes és alkalmazástevékenységeken keresztül is naplózta a helyadatokat és más személyes információkat.
A vizsgálatban a Princeton Egyetem kutatói is részt vettek, megállapításuk szerint több mint kétmilliárd Android és Apple felhasználót érint az ügy.
A Google olyan megtévesztő és tisztességtelen gyakorlatokra támaszkodott, illetve támaszkodik továbbra is, amelyek megnehezítik a felhasználók számára a helymeghatározás visszautasítását vagy az adatgyűjtés és -feldolgozás mérlegelését, amelyhez állítólag hozzájárulnak
-olvasható a keresetben.
A vállalatot több fronton is támadják, egyebek között Washington D.C.-ben, Washington államban, Texasban és Indianaban is beperelték.
Kinek van igaza?
A Google álláspontja szerint a vádak alaptalanok, pontatlanok és elavult biztonsági beállításokra támaszkodnak.
Minden egyes termékünket adatvédelmi funkciókkal vértezzük fel, és hatékony vezérlőket biztosítunk a helyadatok kezeléséhez. Keményen meg fogjuk védeni magunkat, és tisztázzuk a helyzetet.
-mondta a cég szóvivője.
A felperesek szerint a vállalat irányelvei félrevezető, félreérthető és hiányos leírásokat tartalmaznak, amelyeknek köszönhetően garantált, hogy a legtöbb felhasználó nem fogja megérteni, hogy a Google mikor, hogyan és milyen célból gyűjti a helyadatokat. Ez pedig sötét mintázatokra, illetve olyan tervezési praktikákra utal, amelyek a cég javára befolyásolják a felhasználók döntéshozatalát-– ilyenek például a bonyolult navigációs menük, a vizuális félrevezetés, a zavaros megfogalmazás és az ismétlődő értesítés egy bizonyos cselekedet végrehajtására.
A Google-t ugyanezen okok miatt tavaly májusban Arizona államban is beperelték. Decemberben a hirdetési aukciók ára és folyamatai miatt került bajba több amerikai államban, októberben pedig az USA Igazságügyi Minisztériuma vádolta azzal, hogy monopóliummal rendelkezik a keresés és a keresési hirdetések felett.
