Mi a teendő?
A lakásbiztosításokhoz ma már számos kiegészítő biztosítást lehet kötni, amelyek a viharokkal járó fokozott kockázatokat mérsékelhetik. A Netrisk adatai szerint sokan kötnek kiegészítő biztosítást például viharra, felhőszakadásra, jégverésre, villámcsapásra vagy villámárvízre.
A viharokra való felkészülés is nagyon lényeges. A viharszezon előtt érdemes az ereszcsatornákat megtisztítani, a tetőt ellenőrizni és a lazábban illeszkedő cserepeket megfelelően rögzíteni. A nyílászárókat nagy vihar esetén tanácsos bezárni. Ha megtörtént a baj, akkor a károk dokumentálása fotókkal, pontos leírással kiemelten fontos. Ez ugyanis megkönnyíti, meggyorsítja a kárfelmérést és így hamarabb megérkezhet a kártérítés összege is.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság összeállítása szerint például a 70 km/h-t meghaladó szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat. Az épületekről leszakíthatja a tetőfedeleket, súlyosan megrongálhatja a vezetékeket, ezekkel összefüggésben esetlegesen áramszünetet okozhat, fákat csavarhat ki. Egyebek mellett érdemes a ház körül található fák meggyengült ágait levágni. Továbbá javasolt összeszedni és biztonságos helyre tenni - például az épületbe vagy a pincébe - azokat a kertben lévő dolgokat, amelyeket könnyen felkaphat a szél és így kárt okozhatnak.
Papírmunkára is szükség van
„A lakásbiztosítási szerződésre, különösen, ha az 5 évvel ezelőtti vagy korábbi, azért érdemes rápillantani, mert az ingatlan biztosítási értéke alacsonyabb lehet a piacra jelenleg jellemző áraktól. Arról nem is beszélve, ha nagyobb beruházás történt az elmúlt években, például napelemes rendszer került a tetőre, amelyben kárt tehet egy vihar. Ha a biztosított ingatlan valódi, úgynevezett újjáépítési értéke meghaladja a biztosításban szereplő maximális összeget, akkor baj esetén ez jelentős, akár több millió forintos veszteséget is okozhat. Azaz a károsultak nem biztos, hogy a kár teljes összegéhez hozzájutnak" - mondta Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója.
A Netrisk adatai szerint ugyanis a lakásbiztosítási szerződések 70 százalékánál négyzetméterenként 600 ezer forintnál alacsonyabb érték szerepel. Budapesti ingatlanok esetében például a lakásbiztosítást kötők 62 százaléka 400-600 ezer forint közötti összegre biztosította az ingatlanja egy négyzetméterét. Márpedig az újjáépítési összeg az ország számos régiójában, nagyvárosában ennél jóval magasabb lehet. A drágulást jól mutatja, hogy a Netrisknél kötött lakásbiztosításoknál az ingatlanok átlagértéke tíz éve, 2013-ban 23 millió forint, öt évvel ezelőtt, 2018-ban 28 millió forint, tavaly pedig már 47 millió forint volt. Sok lakásbiztosítás azonban ezt az értéknövekedést még nem követte le.
