Európai légitársaság kért csődvédelmet

Csődvédelmet kért egy skandináv légitársaság, miután nem sikerült megegyeznie a bérekről a sztrájkoló pilótáival. Az esemény tovább mélyítheti az európai reptérkáoszt.


Átszervezné magát a légitársaság

A skandináv SAS légitársaság (a cég legnagyobb tulajdonosai a dán és a svéd állam) kért csődvédelmet az Egyesült Államokban, miután hétfőn nem sikerült megegyeznie a bérekről a sztrájkoló pilótáival. A légitársaság szerint a munkabeszüntetés komoly hatással van a cég pénzügyi helyzetére, a védelem alatt azonban fel tudnák gyorsítani a szerkezeti átalakításaikat, amelyekkel csökkenteni tudnák az adóságaikat – írja a Reuters.

A SAS célja, hogy megállapodásokat kössön a befektetőivel, átstrukturálja az adósságait, átalakítsa repülőgép-flottáját és jelentős tőkeinjekcióval jelenjen meg a piacon

- áll a cég közleményében.

A SAS szerint a tárgyalások a hitelezőivel egy további 700 millió dolláros finanszírozásról „előrehaladottak”. A svéd kormány egyébként nemet mondott arra, hogy több készpénzt fektessen a vállalatba, Dánia viszont megteszi, ha a cég talál más befektetőket is.

A társsaság a csődeljárás alatt is kiszolgálja az ügyfeleit, azonban nagyjából a járataik felét leállítják, ami napi 30 ezer utast érinthet.

Még több probléma léphet fel az európai reptereken

A SAS nehézségei tovább növelhetik az európai repterek problémáit, különösen úgy, hogy most van a nyári csúcsszezonjuk. A napokban írtunk róla, hogy késések, járattörlések, kígyózó sorok, munkaerőhiány és sztrájkok jellemzik Európa nagyobb reptereit. A Liszt Ferenc még bírja a strapát, azonban a nemzetközi problémák megnehezítik a Budapestre utazók életét is. Előfordult, hogy egy késő járat utasainak éjjel már nem volt Ferihegyen, aki kiadja a csomagjaikat, ezért 150-200-an éjszakáztak a reptéren.

Néhány nappal korábban a Wizz Air egyik Párizs-Budapest járatát törölték. Az utasok a francia fővárosban rekedtek segítség nélkül. A légitársaság az esetet azzal magyarázta, hogy a légiirányításnál jelentkező személyzethiány miatt több járata késett, emiatt az utolsó, párizsi géppel már nem tudtak visszaindulni a kollégáik a repülőtér bezárása előtt.

Hasonló hírek érkeztek Londonban a Heathrow és a Gatwick repülőterekről, ahol az üzemeltetők azért csökkentették a járatok számát, mert nem volt elég személyzet. Hasonló lépéseket tett a Lufthansa is, amely a múlt héten közölte, hogy a korábban bejelentett 900 mellett további 2200 járatot töröl Európában. Mindezek mellett sztrájkok is nehezítik a nagyobb európai repterek működését.

Ez vezetett a káoszhoz

A koronavírus-járvány a légi közlekedést is rendkívüli módon érintette, a Covid első hullámában gyakorlatilag leállt a légi személyszállítás, és később is a korábbihoz képest jóval kisebb kapacitással működtek a légitársaságok és a földi kiszolgálás is, miután sok helyen elbocsátották a légiutaskísérők és a földi kiszolgáló személyzet nagy részét.

A legnagyobb problémát a repülőtereken jelenleg az alkalmazottak hiánya okozza: nincs elég csomagkezelő, utas- és poggyászátvizsgáló, logisztikai munkatárs. Bár minden repülőtér rohamtempóban toboroz embereket, a feladat nem egyszerű. Tovább fokozza a problémákat, hogy ha repterek találnak is új munkaerőt, őket sem lehet azonnal bevetni.

Nem sokkal jobb a helyzet a légitársaságoknál sem, egyre több pilóta és légiutaskísérő kezd sztrájkba a rossz munkakörülmények és az alacsony fizetés miatt, ami szintén járattörlésekhez vezet.

The Conversation

Ne hagyd ki!