A szakértő szerint látszik, hogy lassul a magyar gazdaság, és ez munkaerőpiaci fordulatot is hozhat. Ismét azok a szektorok lehetnek a legnagyobb veszélyben, amelyek a pandémia idején is gondokkal küzdöttek.
Fordulat körvonalazódik a munkaerőpiacon
A pandémia előtt sem volt példa akkora munkaerőhiányra az országban, mint idén az első félévben, hiszen nagyjából 100 ezer betöltetlen álláshelyet mutattak a Központi Statisztikai Hivatal adatai.
Az elmúlt hónapokban azonban ez egyre kisebb problémává kezdett zsugorodni, és amíg például az év elején az iparvállalatok fele nyilatkozott úgy, hogy komoly problémát jelent a számukra a munkaerőhiány, ősszel már csak 25 százalékuk panaszkodott erre, vagyis kifejezetten gyorsan enyhült mindez a magyar gazdaságban
- nyilatkozta Hornyák József, a Portfolio elemzője az InfoRádióban.
A szakértő elmondta, a munkaerő-kereslet csökkenése oda vezetett, hogy növekedni kezdett a munkanélküliség. Az elmúlt három hónapban 3,3 százalékról 3,8 százalékra nőtt, ez pedig egyértelműen annak a jele, hogy fékez a magyar gazdaság.
A pandémiát leginkább megsínylő szektorok lehetnek ismét veszélyben
Hornyák József úgy látja, hogy az energiaárak robbanása egyre több vállalat működését teszi fenntarthatatlanná. Ezért arra kényszerülnek, hogy átmenetileg szüneteltessék a tevékenységüket, csökkentsék a költségeiket és munkaerőt bocsássanak el.
A leginkább veszélyeztetett szektorok, ahogyan a Covid-válság idején, a turizmus-vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás, illetve az éttermek. Szintén erősen érintett a feldolgozóipar, amit az is nehéz helyzetbe hoz, hogy lassul a világgazdaság. Ehhez kapcsolódóan pedig – a romló gazdasági helyzet és a visszaeső kereslet miatt – a szállítási ágazat is alkalmazkodásra kényszerülhet. Megemlíthető továbbá az építőipar is, ami egy ciklikus szektor, vagyis amikor a gazdaság növekedési pályán van, jelentős felfutást képes felmutatni, amikor viszont visszaesés tapasztalható, azt az építőipar is nagyon megsínyli
- sorolta az elemző a leginkább érintett szektorokat.
Hozzátette, hogy a lakossági beruházások is csökkenhetnek a következő időszakban, mert a háztartásoknak kevesebb pénzük marad a lakásfelújításra. Továbbá a kiskereskedelmet sem kíméli az energiaválság és a beszerzési árak drasztikus emelkedése, valamint a különadók, illetve az ársapkák.
Összességében a veszélyeztetett szektorok visszaesése, illetve a magyar gazdaság gyengülése miatt a következő hónapokban könnyen elképzelhető, hogy már 4-5 százalék között lehet a munkanélküliségi ráta, ha viszont tovább romlik a gazdasági helyzet, 5 százalék fölötti munkanélküliség is elképzelhető
- közölte becslését Hornyák József.
Más szakértő is hasonlóan látja a gazdaság menetét
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint is rendkívül magasan volt a foglalkoztatási és alacsonyan a munkanélküliségi szint Magyarországon szeptemberben. Azonban már látszik a foglalkoztatás tetőzése, és elkezdődött a munkanélküliség emelkedése is.
4,708 millióan dolgoztak Magyarországon a kilencedik hónapban, ami nagyjából 50 ezerrel több, mint 2021 azonos időszakában. Viszont augusztushoz viszonyítva 5 ezer fős csökkenés látszik, és enyhén emelkedett a munkanélküliek száma is. Az állástalanok aránya 3,8 százalék volt.
A havi alapú emelkedés minimális, a statisztikai hibát alig haladja meg, tehát ezeket értelmezhetjük úgy, hogy már látszanak a válság első jelei a munkaerőpiacon, érdemi változásról azonban nem lehet beszélni
- mondta Regős Gábor.
