Sokan ételfutárként dolgoznak
Fotó: Shutterstock

A nálunk tanuló külföldi diákok sem ugranak el a munka elől

Minden gazdasági ágazatban egyre több a távoli országból származó munkavállaló hazánkban. Különösen nagy számban dolgoznak Magyarországon tanuló külföldi állampolgárok, sokan ételfutárként. Emellett a cégek is nagyobb arányban keresik a vendégmunkásokat.


Akikkel leginkább összefutunk, azok az ételfutárok

Budapesten meglehetősen szembetűnő, hogy egyre több külföldi ételfutár szállít ki megrendeléseket. A Telex szerint ez leginkább azzal magyarázható, hogy a magyar munkaerőpiac (és felsőoktatás) nemzetköziesedése mostanában ért el egy szemmel is jól látható szintet. A távoli országokból érkező diákok jellemzően nem tudnak magyarul, ezért leginkább olyan munkakörökben fordulnak elő, ahol nem nagy probléma a nyelvtudás hiánya.

A futárok ennek a trendnek a leglátványosabb elemei, de más ágazatokban is egyre több külföldi dolgozik, például betanított és segédmunkásként, fuvarozóként, vagy valamilyen konyhai munkásként. Akik angolul jól beszélnek, azok inkább olyan pozíciókat keresnek, ahol az a munkavégzés nyelve, például multis nemzetközi csapatokban, vagy az IT-szektorban.

Az applikációs futárok úgynevezett haknimunkát (gig work) végeznek, alkalmazottak helyett szerződött vállalkozóként. Ők maguk döntik el, mennyi műszakot vállalnak és mikor, a bérüket a teljesített fuvarok után kapják. Ehhez eddig elég volt egy egyéni vállalkozói státusz, valamint a katás jogviszony, melynek havi összköltsége 50 ezer forint, diákoknak pedig 25 ezer (ez a helyzet a napokban megváltozott, melyről bővebben például ITT írtunk – a szerk.).

Rengeteg a külföldi ösztöndíjas

2015 és 2021 között megtízszereződött a hazai egyetemeken állami finanszírozásban tanuló külföldi diákok száma. Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal a 2021–2022-es tanévben több mint 11 ezren tanultak a magyar felsőoktatásban.

Az elmúlt tanévben a legtöbb diákot adó tíz ország sorrendje:

  1. Jordánia (911 fő)
  2. Szíria (561)
  3. Kazahsztán (534)
  4. Vietnám (523)
  5. Mongólia (519)
  6. Pakisztán (504)
  7. Tunézia (458)
  8. Kína (435)
  9. Azerbajdzsán (431)
  10. Brazília (427)

A Stipendium Hungaricum ösztöndíja havi 43 700 forint, ezért a stipendiumosok jelentős része dolgozni kényszerül az iskola mellett.

Pontos adat erről nincs, de iparági becslések szerint 10-15 ezerre tehető a teljes ételfutár-állomány az országban. Tehát az is nagyon látványos, ha a távoli országokból érkező stipendiumosoknak csak egy kisebb része dolgozik ilyen pozícióban.

Nincs mese, szükség lesz a távol-keleti vendégmunkásokra

Óriásira nőtt a munkaerőhiány a hazánkban, ezért a hazai cégek részéről megnőtt a kereslet a külföldi vendégmunkások iránt is. A kormány felismerte ezt az idényt, ezért már két éve stratégiai megállapodást kötött munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégekkel. 2021 nyarának legelején pedig bejelentették, hogy lehetővé teszik, hogy harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre hazánkba jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül. Ehhez ősztől 13 minősített céget jelöltek ki – írtuk a közelmúltban.

A Prohumán munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég például az uniós nemzetek, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgárai mellett a hiányszakmákban további kilenc országból – Fehéroroszországból, Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Kazahsztánból, Mongóliából, Montenegróból és Vietnámból – tudnak munkaerőt szerződtetni a szerb és ukrán állampolgárokra vonatkozó előírásokkal megegyező szabályokkal. Tehát nem kell munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára érkeznek hazánkba.

László Zoltánt, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét szerint az egyes cégek számára megoldást jelenthet a harmadik országokból érkező munkaerő, azonban a magyar munkaerőhiányt nem fogja megoldani, hiszen ezeknek a dolgozóknak jellemzően nem Magyarország a célállomása, hanem más, nyugatabbi országok.

Ne hagyd ki!