Óriási károk származnak abból éve szinten, hogy nincs elég munkaerő a hazai zöldség- és gyümölcságazatban.
Megérzi a munkások hiányát a hazai agrárium
Körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent évente a munkaerőhiány a hazai zöldség- és gyümölcságazatban. Mindeközben a szektor termelésének az összértéke 300 milliárd forint körül alakul– írja a sonline.hu.
A balatoni szőlészetek is megérzik a munkaerőhiányt. Ordacsehiben, a Balaton Agrár Zrt.-nél is problémát jelent a szőlőmetszést végző munkások toborzása.
„Nagyon nehéz idénymunkást találni a környéken, napi bejelentéssel 60-80 metszőt foglalkoztatunk. Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben vállalják ezt a munkát, holott versenyképes bérekkel próbáljuk idecsábítani őket”
– nyilatkozta Bohus Zoltán, a vállalat szőlészeti ágazatvezetője. A mezőgazdasági szakember emellett arról is beszámolt, hogy tavaly előmetsző gép alkalmazásával próbálták enyhíteni a munkáshiányt. A gép a vesszők 60-70 százalékát távolította el.
„A hat évvel ezelőtti számlákat válogattam a napokban, és 2016-ban egy tucat napszámost foglalkoztattunk, ma örülök, ha kettőt találok a környéken”
– panaszkodott Nezdei Sándorné családi gazdálkodó is a portálnak. Ő a legnagyobb változást egyébként abban látja, hogy amikor kiesik egy idősebb generáció a mezőgazdasági termelésből, a fiatalok már nem szívesen érkeznek a helyükre. Nem túl népszerű a körükben az idénymunka a hazai agráriumban.
Ekkora a baj
A közelmúltban ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy a hiányzó idénymunkásokat már a szomszédos országokból sem tudja pótolni a hazai zöldség- és gyümölcságazat, ezért sok esetben távol-keleti munkaerőt alkalmaz a szektor. Emellett az állattenyésztésben való munkavállalás sem túl népszerű Magyarországon. Ott néhány cég például indiai vendégmunkásokkal próbálja orvosolni a bajt. Jellemző viszont az a trend a gazdaságra, hogy a munkaerőigényes ágazatok eltűnnek, leépülnek, és szinte csak a gépesíthető szektorok maradnak életben.
Az Agrárközgazdasági Intézet adataiból is látszik, hogy évről évre kevesebb az idénymunkás hazánkban: 3,3 százalékkal csökkent a számuk a mezőgazdaságban 2020-ban a megelőző évhez képest. Korábban, a 2015-2020 közötti időszakban pedig megközelítőleg 24 százalékos volt a létszámvisszaesés.
Egyébként a gyümölcstermesztő üzemekben volt a legnagyobb az időszaki munkaerő aránya, ahol az alkalmazottaknak mintegy 42 százalékát tették ki. Emellett kiemelkedő volt az idénymunkások aránya a szabadföldi zöldségtermesztők esetében is, megközelítőleg 38 százalék. A sertéstartó és a tejtermelő gazdaságok jelentették a másik végletet, vagyis ezekben a szektorokban volt kevesebb alkalmi munkaerőre szükség.
