Így fizet az olasz mezőgazdaság
Számos külföldi dolgozik az olasz mezőgazdaságban. Vannak olyan munkakörök, amelyeknek a betöltése iskolai végzettséget sem igényel, azonban az olasz nyelvtudást ezeken a helyeken is megkövetelik – nyilatkozta az Agrárszektor.hu-nak egy Senigalliában dolgozó magyar hölgy.
Ő a O.R.T.O. Verde S.c.a.p.a. nevű mezőgazdasági vállalatnál dolgozik egyedüli magyarként. A cég a legmodernebb technológia segítségével fagyasztott zöldborsó- és zöldbabkészítményeket gyárt. Nagyjából 150 munkást alkalmaznak az ottani üzemben. A magyar alkalmazott szerint azonban nem a legegyszerűbb bekerülni hozzájuk. Előny, ha az embernek van ott ismeretsége, esetleg ajánlása.
A munkakörülményekről elmondta, hogy novembertől márciusig három műszakban dolgoznak, vagyis 6-tól 14 óráig, 14 és 22 óra között, valamint 22 órától reggel 6-ig. A többi hónap a mezőgazdasági főszezonra esik. Abban az időben négy műszakosra változik a beosztásuk: négy munkanap után pihenhetnek egy napot, de aki éjszaka dolgozik, az két szabadnapot kap. Ilyenkor azonban a hétvégék sem szabadok.
Az alkalmazott szerint a feladataik elvégzéséhez szükséges felszerelés biztosított. A cég és a dolgozók betartják a munkavédelmi előírásokat. A vállalat munkavédelmi tanfolyamokat is szervez a számukra, ami vizsgával zárul. A bejutást a munkahelyre azonban saját maguk oldják meg.
A hölgy szerint a fizetés attól függ, hogy ki mennyi ideje dolgozik a cégnél, valamint az befolyásolja, hogy mi a beosztása.
„Az alapfizetés óránként körülbelül 9,5 - 10 euró, de elérheti a 14 eurót is. Fizetnek ezenkívül éjszakai pótlékot szombat vasárnapra plusz juttatást és túlórát. Mindenki blokkol ezért nagyon pontosak a fizetések”
– tájékoztatta a hölgy a portált a bruttó órabérekről. Azonban arról is említést tett, hogy főszezonban nettó 11 eurós munkabérrel óránként a havi 2000-2200 eurót is meg lehet keresni, ami árfolyamtól függően nagyjából 720-790 ezer forintnak felel meg.
Németországban is vonzóak a fizetések
Olaszországhoz hasonlóan Németországban is jól csengő béreket fizetnek a külföldi munkavállalóknak. Egyebek között ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy 12 eurós minimum órabér várhatja azokat, akik a német földön vállalnának munkát.
Németország új koalíciós kormánya évente minimum 400 ezer szakképzett külföldi munkavállalót szeretne becsábítani az országba, hogy javítsa a demográfiai egyensúlyt és enyhítse a munkaerőhiányt a kulcsfontosságú ágazatokban.
„A szakképzett munkaerő hiánya napjainkban nagyon súlyos problémát jelent, amely drámaian lelassítja gazdaságunk növekedését. Csak modern bevándorlási politikával tudjuk kezelni az elöregedő munkaerő okozta nehézségeket. A lehető leggyorsabban el kell érnünk a 400 ezres határt a külföldről évente érkező szakképzett munkaerőben”
- mondta Christian Duerr, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti vezetője a WirtschaftsWoche üzleti magazinnak.
Olaf Scholz kancellár szociáldemokratái, a Duerr-féle FDP és a környezetvédő Zöldek a közelmúltban olyan intézkedésekről állapodtak meg, amelyek vonzóbbá tehetik Németországot a külföldi szakemberek számára.
Az intézkedések részét képezi egy új pontrendszer kifejezetten az EU-n kívüli országok szakembereire szabva, illetve a minimálbér emelése óránként 12 euróra.
Kőkemény a meló, de ennyi pénzért megérheti
A közelmúltban egyébként a 12 eurós minimál órabérről és a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedésekről kérdezte a tagjait a németországi spárga- és bogyósgyümölcs-termesztők szövetsége (Netzwerk der Spargel- und Beerenverbände e.V.). 325 német termelő töltötte ki a kérdőívet.
A válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) úgy gondolja, hogy ekkora kötelező órabér mellett csak a legrutinosabb munkavállalókat éri meg foglalkoztatni a földjeiken. Emellett a gazdák majdnem kétharmada (63 százalék) tart attól, hogy a magas fizetések miatt hamarabb összejön a külföldi idénymunkások számára az összegyűjteni kívánt pénz, ami azt eredményezheti, hogy a mezőgazdasági szezon vége előtt otthagyhatják a földeket.
Ezzel szemben a kérdőívet kitöltők kevesebb mint egyharmada (29 százalék) gondolja úgy, hogy a magasabb órabér jó vonzerő lesz, és sok külföldi fog érkezni.
A gazdák válaszaikban azt is elárulták, hogy hogyan tervezik az ugrásszerűen megemelkedett órabért kigazdálkodni a termesztők. Főleg a spárgások a szükséges fejlesztéseket kívánják elhalasztani, valamint a közvetlen értékesítésre összpontosítanak majd az áruházlánci beszállítás helyett. Emellett a termőterületekből is vissza kívánnak venni, ami miatt kevesebb munkásra lehet majd szükség. A bogyósgyümölcs-termesztők pedig gépesítéssel próbálják kiváltani az emberi munkaerőt.
